Titánok
A szerző mondja regényéről:
"Főiskolás korom óta foglalkoztat a téma: Beethoven és a forradalmi Európa. Összegyűjtöttem mindent, ami fellelhető volt: partitúrákat, életrajzi műveket, az emberről, a muzsikusról, a szerelmesről, a forradalmárról, a gondolkodóról.
A második világháború vihara után előlről kellett kezdenem az egészet. Könyveim eltüntek mind, de megmaradt a harminckét Beethoven szonáta. Körülzsongtak ismét az Appassionata melódiái, hallottam megint a Hammerklavier pörölycsapásait, a konok akkord-zakatolást, ahogy a Waldstein szonáta indul…
Újra kezdtek benépesedni a kéziratpapírosok. Együtt láttam őket: Mirabau-t, Napóleont, Metternichet, Kaunitz őexellenciáját, Marie Antoinette-et, a Halhatatlan Kedvest, Goethét – és Beethovent! Egy titáni korszak óriásait.
Azt kérdi tőlem az olvasó: szeretem-e ezt a regényt? Hogyne szeretném. Legnehezebb esztendőimben ez jelentette a megtalált életcélt, az újra magamhoz ölelt életet."
2022. március 26-án 195 éve hunyt el LUDWIG VAN BEETHOVEN német zeneszerző
A zenetörténet legnagyobb alkotója volt, aki nemcsak páratlanul értékes, de rendkívül gazdag életművet hagyott az emberiségre. Kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, egy operát, és sok egyéb zeneművet komponált, s szinte valamennyi alkotása remekmű. Zongoraművésznek is elsőrangú volt, s jórészt neki köszönhető, hogy a zongora a legelőkelőbb helyre került a hangszerek között. Talán az ő munkássága hatott leginkább a zene fejlődésére, de művei más művészeti ágakat is megihlettek.
Zsenialitásának az életben is számos tanúbizonyságát adta, rendkívül szórakozott volt például. Megtörtént, hogy a vendéglőben ebédre várva komponálni kezdett, amelynek végeztével elégedetten hátradőlt, és intette a pincért: Fizetek. Pedig a nagy alkotásban el is felejtett ebédelni. Maga egyébként egyáltalán nem volt meggyőződve kiváló képességeiről, örökké elégedetlen volt műveivel, nem egy zenedarabjának kéziratát barátai mentették ki félig elégve a kandallóból. Erősítette kishitűségét egyre súlyosabb süketsége is, ami miatt komolyan foglalkozott még az öngyilkosság gondolatával is. Szörnyű élményeket kellett átélnie, a felújított Fidelio főpróbája például kudarcba fulladt, mert nem hallotta a zenekart.
Kortársai annál inkább tisztában voltak képességeivel, de egy-egy előadása még őket is meglepte. Vaclav Tomasek, a kor egyik neves zongoraművésze például így írt egy élményéről. "Beethoven nagyszerű játéka és főleg fantáziájának merész kidolgozása kedélyemet egészen különleges módon rendítette meg; sőt legbensőmben olyan mélyen letörve éreztem magam, hogy napokig hozzá sem nyúltam a zongorához". (Kalendárium Press)
Gál György Sándor
Titánok
Beethoven és a forradalmi Európa regénye
Kiadó: Zeneműkiadó
Kiadás éve: 1976
Oldalszám: 632
ISBN: 9633300762
jó állapotú antikvár könyv