Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850 – Bp., 1921.) orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Csak a gyermekeinek, feleségének, néhány meghitt barátjának szánta az európai hírű orientalista az „Iszlám” szerzője, az egyetemi professzor és akadémikus ezt a magánnaplót. A történelmet, a nemzet és társadalma múltját vizsgálni kívánó igény követeli meg az eredeti német nyelven Hollandiában már megjelent napló magyar kiadását: egy olyan kor tanúja szólal meg benne, aki ifjúkori indulásakor, mondhatni, együtt indult neki az európai és magyar zsidó életnek, azokkal a felvilágosult nézetekkel, amelyekkel Eötvös József neve fémjelzett, és aki mindvégig megszenvedte a korban és társadalmában fölhalmozódó ellentmondásokat, előítéleteket, visszahúzó erők hatását. Elsősorban korkép ez a napló, de nem kevésbé rangos akkor sem, ha egy olyan szellemi ember drámájának tekintjük, aki a kora fölé emelkedve, messze megelőzné a maga korát, de ebben elmaradottságok, előítéletek, kicsinységek, uralkodó konzervatív eszmék, csoportérdekek akadályozzák.
