Pályaszakaszt zár és újabbat nyit meg az 1956-os fordulópont és az addig megtett utat összegző Deres majális, de korántsem olyan éleset, mint az 1952-ben kezdődő. S míg e két időpont jelentősége nyilvánvaló a komolyabb pályaértelmezésben, már sokkal elmosódottabb az 1956 utáni bő két évtized egységének vagy szakaszokra tagolhatóságának megítélése, hiszen lényegében egységes ez a pályaszakasz. Ezalatt a költőnek három verseskötete jelent meg, s ezek is viszonylag távol egymástól. Mivel e kötetek több szempontból is megkülönböztethetők, eléggé természetesnek látszik, hogy a nagy perióduson belül a három kötetet három kisebb korszaknak lássuk. Erősíti ma már e nézetet az is, hogy Nagy László számára egy-egy kötete soha nem versek halmaza volt. Mint az utolsó könyv kapcsán a napló is bizonyítja: hosszú hónapokra igénybe vette a kötetszerkesztés feladata, jó néhány versét eközben írta, hiányzó helyeket kitöltve. Tehát nemcsak az egyes versekkel, hanem a kötetegésszel is közölni akart valamit.
