- Újdonságok
- Akciók
- Együttműködési ajánlat papír-, ajándék és bababoltoknak
- Könyvek nagyoknak
- Könyvek kicsiknek - gyerekeknek, fiataloknak, babáknak és mamáknak
- Életrajzok-memoárok
- Ókori vonatkozású könyvek
- Könyvek óvodapedagógusoknak
- Könyvek kutyásoknak
- Afrikai vonatkozású könyvek
- Arab vonatkozású könyvek
- Ázsiai vonatkozású könyvek
- Balkáni és mediterrán vonatkozású könyvek
- Latin-amerikai vonatkozású könyvek
- Orosz vonatkozású könyvek
- Skandináv és balti vonatkozású könyvek
- Cseh és szlovák vonatkozású könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Retro - Életvidám seniorok
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Munch
A XX. század nagy festői közül, Picassót kivéve, senki nem futott be olyan nagyívű, egész stíluskorszakokat egybefogó és sokrétű művészi pályát, mint a norvég Edvard Munch. A naturalizmusból és impresszionizmusból kilépve-kibontakozva nemcsak a fin de siècle jellegzetes és napjainkban másodvirágzását élő stílusának, a szecessziónak egyik létrehívója lesz, hanem a századunkban olyannyira fenyegetett emberért szót emelő expresszionizmusnak is egyik legnagyobb mestere. Munch élete tele van drámai mozzanatokkal – alkotás és személyes sors az ő esetében valóban egymással és egymásból magyarázható. Képei ellenállhatatlanul szuggesztívak, korunk sok nagy alkotója vallja Munchot ihletőjének és előzményének.
-
Kristó Nagy István
Munch - Szemtől szemben
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 1983
Oldalszám: 220
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9632813162
jó állapotú antikvár könyv
-
Szerző Kristó Nagy IstvánCím Munch - Szemtől szembenISBN 9632813162Raktárkészlet 1 dbCikkszám 169980Státusz ÚJ használt, antikvár könyv
-
2024. január 23-án 80 éve hunyt el EDVARD MUNCH norvég festő
Élete fő műve a remélhetőleg mindenki által ismert Sikoly, amelyet nemcsak azért tartanak legjobb alkotásának, mert maga a kép remek, hanem, mert ez az műve mutatja leginkább készítőjének egyéniségét. Munch ugyanis csaknem pszichopata volt, a kép pedig Kristó Nagy István találó megállapítása szerint "egy bomlott lélek rettenetének, hajszoltságának, végső kétségbeesésének kifejezése".
Festménye - mint sok más képe is - óriási vitákat kavart, megesett, hogy a "műértő" közönség bojkott alá vette a műveit kiállító galériát, a német közgyűjteményekből egyenesen kitiltották alkotásait, de még hazájában is csak "elrettentésképpen" állították ki négy festményét. Felkavaró alkotásait leginkább az adóhatóság értékelte, a művészetekhez mindig is kiválóan értő adótisztviselők ugyanis felbecsülték a műtermében talált képeket, és hihetetlenül magas vagyonadót vetettek ki szegény piktorra.
De a fasiszta Norvégiában nem volt divatban az adórendőrség, kutyát azért nem uszítottak rá, képeit sem hordták szét, így a norvégok leghíresebb festője hatalmas életművét a hazájára hagyhatta. (Kalendárium Press)
