A XX. század nagy festői közül, Picassót kivéve, senki nem futott be olyan nagyívű, egész stíluskorszakokat egybefogó és sokrétű művészi pályát, mint a norvég Edvard Munch. A naturalizmusból és impresszionizmusból kilépve-kibontakozva nemcsak a fin de siècle jellegzetes és napjainkban másodvirágzását élő stílusának, a szecessziónak egyik létrehívója lesz, hanem a századunkban olyannyira fenyegetett emberért szót emelő expresszionizmusnak is egyik legnagyobb mestere. Munch élete tele van drámai mozzanatokkal – alkotás és személyes sors az ő esetében valóban egymással és egymásból magyarázható. Képei ellenállhatatlanul szuggesztívak, korunk sok nagy alkotója vallja Munchot ihletőjének és előzményének.