Kölyökmúzsa avagy a fiúszerelem művészete

A homoerotikus költészet tárháza a Görög Antológia, más néven Anthologia Palatina c. gyűjtemény XII. kötete. Sztratón könyve, mely az antik költészet maradandó értékű alkotása, lényegében antológia az antológiában, hiszen rajta kívül közel harminc szerző költeményeit közli, legalábbis ma ismert alakjában. A kötetet fordította, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta Csehy Zoltán. “»Zeuszról zengjük a dalt legelőször« – mondta Arátosz. Jó, de a Múzsákat hagyjuk a francba, unom! Mert fiukat szeretek, s a fiúkkal bújok az ágyba, mért gerjesztene hő vágyra a szűz Helikon?“

A szardiszi Sztratón fiúszerelemről szóló műve az ún. Görög Antológia XII. könyvét alkotja. Sztratón könyve lényegében antológia és antológiában, hiszen tulajdonképpen nem tett mást, mint saját verskötetét más, klasszikus és kortárs epigrammaköltők (Rhianosz, Meleagrosz, Kallimakhosz, Alkaiosz, stb.) remekeivel egészítette ki. Az összeállítás szervességét és dinamizmusát nemcsak az egységes tematika rendkívül variabilis artikulációi biztosítják, hanem az elrendezés sajátságos effektusai is. A mű a legérettebb epigrammatikus hagyomány elképesztően magas művészi színvonalon megírt, immár klasszikus szövegeit tartalmazza, azaz nem pusztán kultúrtörténeti adalékként gazdagíthatja kultúránkat. A fordítás először jelenik meg magyarul. A bőséges jegyzetapparátus a vállalkozást valóságos „beszélgetőkönyvvé” avatja, s e beszélgetés részeseként az olvasó nemcsak az antik világ reáliáival ismerkedhet meg, hanem a rendkívül potens erotikus költészeti hagyomány máig nyúló művészi recepciójával is szembesül.