Udmurtia fővárosa, Izsevszk szovjet-orosz karakterű nagyváros, amelynek az orosz fegyveriparban betöltött szerepe miatt stratégiai jelentősége van. A környező kistelepülésekenazonban még élnek az udmurt hagyományok. Ezen a tájon sosem volt könnyű az élet, megszervezése nagymértékben a nők vállára nehezedik. Ezért is ők az udmurt identitás letéteményesei. Az udmurt identitásnak tehát vidéki bázisa van, miközben értelmiségük többnyire már a városokban, orosz környezetben éli mindennapjait. A posztszovjet évtizedekben innen próbálják újjászervezni a közösség életét, ezen belül is az udmurt nyelvű irodalmat. Mi, magyarok viszonylag keveset tudunk e távoli rokon nép irodalmáról, de Kányádi Sándor jóvoltából az 1980-as években hírét vehettük az elhallgattatott Asalcsi Oki történetének.

A finnugor népcsoportok irodalmával foglalkozó tanulmányok megegyeznek abban, hogy Asalcsi Oki "kétkötetnyi" költészetéből tehetséges udmurt költőnők egész sora bontotta ki szárnyait. Közéjük tartozik Tatjána Csernova, akivel a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, a 15. Finnugor Írókongresszuson találkoztam 2019 augusztusában. Lánya, az Erdélybe honosodott Anasztázia Petrova nyelvész nyersfordításaiból dolgozva erre az alkalomra készült el néhány verstanilag is kimunkált műfordítás. Lektorunk akkor is, azóta is Násztya férje, Demeter Miklós néprajzkutató és hangszerkészítő volt.

Kötetünk 37 verset tartalmaz, Tatjána Csernova költészetének szubjektív keresztmetszetét adva. A rendelkezésemre álló nyersfodítások átköltésében szabad kezet kaptam, de verstani szempontból is törekedtem a lehető leghűségesebb műfordítások elkészítésére. Munkám során az udmurt nyelvet meghatározó tömörség, néhány különleges költői eszköz (pl. alliteráció) vagy a szóvégi hangsúlyok dinamikája okozott némi nehézséget, azonban vigasztal a tudat, hogy Jánosi Andrea grafikusunk első olvasatra igent mondott a kötet illusztrálására. Nem jártunk tehát rossz úton!

Jelen írásnak nem tárgya elemezni Tatjána Csernova költészetét, amelyből az udmurt nép törékenysége és életvitelének belső feszültségei ugyanúgy kidomborodnak, mint az udmurt nyelven alkotó költőnő identitásában szorosan összefonódó nőiség, anyaság, szenvedély és szelídség, de különösen az udmurt karakterrel közösséget vállaló kortárs lírikus. Inkább arra biztatjuk olvasóinkat, hogy Tatjána Csernova versein keresztül vegyék föl a kapcsolatot udmurt testvéreink irodalmával! Laczkó Vass Róbert