A Claudius, az Istenben az Én, Claudius-ban megkezdett történetet folytatja tovább Robert Graves: a megaláztatásokba belefáradt, immár ötvenéves Claudius egyszer csak, csodával határos módon, császárrá lesz. Elődjének gyilkosai (a Julius Claudius-ház kevés uralkodója halt meg természetes halállal) felforgatják a palotát, s az öreg Claudius az öldöklés zajától megrettenve elrejtőzködik egy félreeső ajtó függönyszárnya mögé. Az egyik merénylő rátalál, előráncigálja, és meglepetésében imperatornak, vagyis császárnak kijáró hódolattal köszönti. Sok jót a császárkodás se hoz neki: undok hadjáratokat, állandó csetepatét a senatusszal s legfőképp szörnyeteg feleségeket: Messalinát, aki rútul megcsalja, így hát - mi mást tehetne? - kénytelen kivégeztetni, majd pedig Agrippinát, aki a saját fiát akarja látni a trónon, így hát - mi mást tehetne? - mérget ad be totyakos férjének. Az önéletírás persze már előbb véget ér: a méltó véget a függelékből ismerjük meg, ókori szerzők műveiből, amelyeket nemigen olvasnak ma már az emberek...

Részletek Adatok 130 éve született ROBERT GRAVES

Robert Graves
Claudius, az isten
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 1970
Oldalszám: 446
Kötés: Keménytáblás

jó állapotú antikvár könyv

Raktárkészlet
1 db

Cikkszám
206328

Státusz
ÚJ használt, antikvár könyv

2025. július 24-én 130 éve született ROBERT GRAVES angol író és költő

Az antik kultúra meghatározó hatása alatt alkotta legjobb műveit, leghíresebb könyve az Én, Claudius és a Claudius, az Isten. De olvasható magyarul A görög mítoszok című nagyszerű és terjedelmes kötete is, s életműve is mutatja, mennyire rajongott az antikvitásért. De nemcsak az ókori mediterrán kultúrákért, hanem magáért a mediterrán életformáért is, ezért oxfordi egyetemi katedráját odahagyva 1929-ben elköltözött a ködös Angliából, a napfényes Mallorcán telepedett le, és egy kis halászfaluban éldegélt haláláig.

S miközben a spanyol halászok befogadták maguk közé, az ókortudósok sosem bocsátották meg neki, hogy úgymond laikusként beleártotta magát az ő dolgukba. Pedig köszönetet érdemelt volna, nagyrészt Claudius-könyveinek volt köszönhető ugyanis, hogy az ókor az átlagolvasók körében is divatba jött. Egyéb művei is népszerűek lettek szerte a világon, A vitéz Belizár, a Jézus király, a Búcsú mindentől, az Aranygyapjú és a Héber mítoszok szinte minden nagyobb nyelven hozzáférhető, természetesen magyarul is. Kiváló stílusérzéke volt, parádés könyve jelent meg például A káromkodás jövőjéről címmel, amelyben szellemesen fejtegette, hogy a káromkodás a rögtönzés művészete.

Sok szállal kötődött a magyar irodalomhoz is, lefordította angolra Devecseri Gábor Bikasiratóját, s egyik magyarországi látogatásakor nevét viselő irodalmi díjat alapított az év legjobb fiatal költőjének elismerésére. (Kalendárium Press)