- Újdonságok
- Akciók
- Együttműködési ajánlat papír-, ajándék és bababoltoknak
- Könyvek mindenkinek
- Könyvek gyerekeknek, fiataloknak - babáknak, mamáknak
- Retro - Életvidám seniorok
- Életrajzok-memoárok
- Könyvek óvodapedagógusoknak
- Könyvek kutyásoknak
- Ókori témájú könyvek
- Afrikai témájú könyvek
- Arab témájú könyvek
- Mesés Kelet - ázsiai könyvek
- Könyvek a Balkánról és a Mediterráneumból
- Latin-amerikai könyvek
- Skandináv és balti irodalom
- Orosz témájú könyvek
- Cseh és szlovák témájú könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Amundsen
 |
|
Mi lehet nagyobb cél egy ember számára, mint hogy utolérje a példaképét, sőt alkalomadtán túl is szárnyalja? Amundsen gyerekként rohan a kocsi mögött, amely a hazatérő hős felfedezőt, Fridtjof Nansent furikázza. Ő az első a tömegben. A kocsiból kipillantó és integető Nansen még nem tudja, hogy a fiú felnőve a legnagyobb vetélytársává válik majd. Roald Amundsen magának való, csöndes, de céltudatos figura. Első akar lenni az emberiség éppen legnagyobb versenyében, nevezetesen a Ki jut el előbb a világ végére? című játékban. Mi mindent kell feláldoznia egy ilyen cél elérése érdekében? Időt, pénzt, kutyákat, barátságokat, embereket – mindez elég lesz hozzá? A vezetőnek hidegebbnek kell lennie magánál a Déli-sarkpontnál is, hogy átvezesse az embereit a végtelen fagyon és az átláthatatlan ködön. Ez a hódítás kemény férfimunka: verseny az angolokkal, a természet legzordabb körülményeivel és főleg önmagukkal. Az ember, aki elérte a világ végét, mi többet mondhat annál, hogy mérései többé-kevésbé pontosak? A cél műszerekkel valójában betájolhatatlan.
-
Espen Ytreberg
Amundsen
Kiadó: Typotex
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 228
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634930945
-
Cikkszám 305638Státusz ÚJ
-
2022. július 16-án 150 éve született ROALD AMUNDSEN norvég sarkkutató
Becsvágyó ember volt, egész életében elsőségre tört, és céljai elérésében nem sok aggály hátráltatta. Először azzal lett első - ha nem is teljesen egyedül -, hogy rajta volt azon a hajón, amely elsőként töltötte a telet az Antarktiszon, igaz, nem teljesen önszántukból vállalták az úttörő szerepet: hajójuk belefagyott a jégbe. Aztán elsőként hajózott át az annyira keresett Észak- nyugati-átjárón, s ezzel már tényleg megszerezte első győzelmét, úgyhogy nagyobb vállalkozásra vágyott: az Északi-sark meghódítására indult. Időközben azonban megtudta, hogy Robert Peary elérte a pólust, így már nem is érdekelte az egész, felhagyott az expedícióval, és a még "szűz" Déli-sarkra irányította a hajóját. Jellemző, hogy a tervmódosításról csak Madeira szigetét elérve értesítette a legénységet. Nagy versenyfutás végén aztán négy héttel vetélytársa, Robert Scott előtt 1911. december 14-én ő léphetett először a Déli-sarkpontra.
Elsőségét a Déli-sarkon ugyan nem vonják kétségbe, bár a modern technikai eszközeivel eredményét finomították, bebizonyítva, hogy valójában nem is érte el a Déli-sarkot, körülbelül kétszáz méterrel elvétette azt. De ez mitsem számít, kivált annak fényében, hogy Scott kapitány és csapata belepusztult a nagy kalandba, a norvégok viszont szerencsésen hazajutottak. Amiben neki különösen nagy érdemei voltak, korábbi útjain ugyanis nem tartotta rangján alulinak tanulni az eszkimóktól, akiktől sok túlélési ötletet átvett. Elkerülte a skorbutot és az éhhalált: ez utóbbit úgy, hogy "lábon vitt" élelmiszert, azaz visszaútján sorban megették a kutyákat.
A Déli-sark meghódításával természetesen világhírnevet szerzett, ám később sem nyughatott, az Északi-sark repülővel történő első átrepülését vette tervbe, de ezúttal ő maradt le; Robert Byrd két nappal megelőzte. A kegyetlen hajszában végül ő maga is odaveszett. Holttestét sosem találták meg. (Kalendárium Press)
