Az elmúlt században kevés olyan emberrel találkozhattunk, akinek a neve annyi és annyiféle ember lelkének húrjait rezdítené meg, mint Albert Schweitzeré. Minden területen nagy ember volt. Nagy volt filozófusnak, teológusnak, nagy és igen eredeti, dogmáktól mentes teológus volt. Nagy volt művésznek is és művészettörténésznek is. Ha nemes hangú orgonán Bach-zenét hallgatunk, akkor kétszeresen, sőt háromszorosan is Schweitzerre kell gondolnunk: a művészre, az orgonák értő építőjére és Bach vitathatatlanul legigazibb újrafelfedezőjére. Ám ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy leírhassuk azt a mondatot, amellyel ezt a néhány gondolatot kezdtük.

Schweitzer igazi nagysága nem tudós, nem filozófus vagy teológus voltában rejlett, hanem mélységes erkölcsös, páratlan humanitásában, ezrekre, százezrekre, embermilliókra kiható példájában, orvosi munkájában, amelyet hallatlan nehéz körülmények között, több mint fél évszázadon át végzett az Ogooué partján Gabonban. Lambaréné nem vetekszik tartósságban sem a piramisokkal, sem a felhőkarcolókkal, és mégis ércnél maradandóbb emléke egy valóban páratlan, utolsó leheletéig töretlen békeharcosnak. Így ilyen ember kortársának lenni már önmagának is nagy szerencse és nagy boldogság.

Részletek Adatok 150 éve született ALBERT SCHWEITZER

Borisz Noszik
Albert Schweitzer
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 1975
Oldalszám: 442
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9630902907

jó állapotú antikvár könyv

Raktárkészlet
1 db

Cikkszám
874007

Státusz
ÚJ használt, antikvár könyv

2024. január 14-én 150 éve született ALBERT SCHWEITZER német orvos, polihisztor

Páratlan képességei révén talán az utolsó polihisztorrá képezte magát. Nem árt röviden számba venni szerteágazó munkásságát. Először is kiváló filozófus volt, Kant munkásságáról például terjedelmes könyvet írt. Eközben jelentős eredményeket ért el a teológiai kutatások terén, egy időben ő vezette a strasbourgi teológiai szemináriumot. Mivel pedig harminc évesen elhatározta, hogy élete hátralévő részét az afrikai őserdőkben tölti, orvosi diplomát szerzett. Ezenközben mérföldkőnek számító, 844 oldalas könyvet írt Bach zenéjéről, megalapította a párizsi Bach-társaságot, és persze rendszeresen orgonakoncerteket adott, hiszen avatott előadóművésznek számított. Mellékesen ő volt a század egyik legnagyobb orgonaépítője.

S azután 1913-ban feleségével elhajózott Gabonba, s megkezdte legendássá vált kórháza építését. Első operált betege egy sérves volt, a műtét sikerült, a beteg túlélete. Nagy szó volt ez az őserdő közepén, ahol Schweitzernek külön szabályt kellett kidolgoznia a rendtartást illetően. Első pontja így hangzott: a kórházban a földre köpni tilos. Sok gondja akadt betegeivel, akik többsége se orvost, se gyógyszert nem látott életében soha. Az első világháború során a franciák mint ellenséget hadifogolytáborba zárták, de később önszántából is többször visszatért Európába, hogy könyveinek megjelenésénél bábáskodjon, valamint orgonahangversenyeivel pénzt keressen afrikai missziója folytatásához. Egy ilyen útja során - 1939-ben - meghallotta Hitler egyik beszédét, mire az európai civilizációból azonnal visszamenekült az afrikai vadak közé, s egy évtizedig ki sem tette a lábát a békés vadonból.

A munka egyhangúságát csak ritkán színesítette váratlan és érdekes esemény. Egy ilyen volt például Gabon történetének első autóbalesete, amely éppen a kórház közelében történt. Sokszáz kilométeres körzetben mindössze két autó volt akkoriban, de ezeknek sikerült karambolozniuk, a sérülteket maga Schweitzer látta el. (Kalendárium Press)

Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Borisz Noszik életrajzi könyvét kínálja, antikvár példányban.