Orosz László
A niklai remete és a kecskeméti fiskális
Tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról
Kiadó: Krónika Nova
Kiadás éve: 2000
Oldalszám: 102
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9639128546

Jó állapotú antikvár könyv, de a papírkötés sarka kissé gyűrött – lásd az állapotfotót.

2021. május 7-én 245 éve született BERZSENYI DÁNIEL költő

Vérbeli vidéki nemesember volt, nem nélkülözte "egy magyar nábob" némely vonásait sem. Irtózatos ereje volt például, amint harmincévesen nem kis büszkeséggel írta Kazinczynak: "Én egykorúim közt legelső magyar táncos voltam, lovat, embert, asztalt átugrani nékem játék volt. Sopronyban magam tizenkét németet megvertem, és azokat a város tavába hánytam, és az én első szeretőm az én karjaim közt elalélt."

Ha csak költeményeit ismernénk, nem is gondolnánk, hogy a verseiben a nők felemeléséről oly szívhezszólóan verselő Berzsenyi saját otthonában keleti despotaként uralkodott szegény felesége felett. Egyébként huszonnégy évesen nősült, egy tizennégy éves, kicsit együgyű leányt vett feleségül - nem utolsósorban birtokaiért -, akit tervszerű kíméletlenséggel zárt el minden felemelkedéstől. Ő maga azonban rendszeres olvasással művelte magát, bár így is harminchét éves lett, mire első kötete megjelent.

Korának legnagyobb költője volt, új dolgokat verselt meg, szokatlan kifejezési formákkal, költészete teljesen megdöbbentette kortársait. Még olyan nagyszerű költők is értetlenül fogadták műveit, mint Kölcsey, aki óriási vehemenciával támadt rá, s csodálatos költői képeit értelmetlen szóhajigálásoknak nevezte. Szegény Berzsenyi teljesen összeomlott, attól fogva alig-alig írt valamit, keserű, magánakvaló embert csinált belőle Kölcsey meggondolatlan bírálata.

Még Széchenyi baráti közeledése elől is elzárkózott, pedig ő volt az, aki Berzsenyi költészetét ismét felfedezte, sőt, őt tartotta a legnagyobb magyar költőnek. Kölcsey is őszintén megbánta bírálatát, s bár későn, de elégtétellel szolgált a költő emlékének: a temetésén szívszorító gyászbeszédben kért bocsánatot tőle. (Kalendárium Press)

Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza A niklai remete és a kecskeméti fiskális, valamint Vargha Balázs kismonográfiáját kínálja antikvár példányban. 

2021. november 11-én 230 éve született Kecskeméten KATONA JÓZSEF költő, író

A magyar dráma egyik klasszikusa Kecskeméten született, s mint a város főügyésze halt meg, pedig még nem volt negyven éves. Halálakor mint tekintélyes jogtudóst búcsúztatták, irodalmi munkássága életútjának vázolásakor szóba sem került a gyászbeszédekben. Az azóta nemzeti drámánkká lett Bánk bánt ugyanis Katona életében szinte senki nem olvasta.

Köztudott, hogy művét a Kolozsvári Nemzeti Színház pályázatára írta, de a dráma értékét a bírálóbizottság nem ismerte fel. Nem voltak jó véleménnyel a Bánk bánról a kortársak sem, Vörösmarty nem sokra becsülte, Széchenyi pedig egyenesen károsnak tartotta. Szegény Katonát nemcsak az irodalmárok, de a nők sem értették meg. Halálosan szerelmes volt Széppataki Rózába, akitől már szinte zavaróan érzelgős levélben kért választ a nagy kérdésre, remélhet-e, de a híres színésznő válaszra sem méltatta - később férjhez ment Déry István színészhez, szegény Katona pedig örökre agglegény maradt.

Így azután irodalomban is, a szerelemben is végleg csalódva hazament Kecskemétre, és bánatában halálra dolgozta magát. (Kalendárium Press)

Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza A niklai remete és a kecskeméti fiskális című tanulmánykötetet kínálja, antikvár példányban.