Útleírás, anekdotafüzér, a modern lélektani regény előfutára: talán így fogalmazhatnók meg legjobban e különös könyv műfaját. Útleírás, hiszen a világhódító Nagy Sándor hadjáratairól szóló krónika elvezeti az olvasót Egyiptomba, Perzsiába, a mesés Indiába, megismertet messzi tájakkal, rémítő állatokkal és furcsa népszokásokkal. A mai olvasó többet tud a makedón király bejárta vidékek földrajzáról, nem csodálkozik el az apály és a dagály váltakozásán, s legalább könyvből, filmről ismeri az egzotikus tájak orrszarvúit és pálmafáit. De az író oly érzékletesen tárja elénk e csodákat, annyira együtt fél és lelkesedik szereplőivel, hogy a modern olvasó is Nagy Sándor katonáival együtt fedezi fel Kelet világát.
És anekdotafüzér is, egyfajta ezeregyéjszaka meséi vagy dekameron. Megelevenedik a gordiuszi csomó kettévágásának epizódja, az amazonkirálynő fiút akar nemzeni a makedón királlyal, fiúszeretők döntenek tisztes katonák élete-halála felett, bepillantást nyerünk Dareiosz kincsesházába, Szemiramisz kertjeibe, tanúi vagyunk a hatalom megtartásáért vívott kegyetlen harc eseményeinek, megvesztegetésnek, gyilkosságnak, a hóhér munkájának.
Mindenekelőtt pedig nyomon követhetjük a világtörténelem egyik nagy alakjának életét. A szerző arra keres választ, mi tette olyan naggyá Alexandroszt, hogyan viselkedett mint a világ ura, és miképpen hat a hatalom a hatalom birtokosára. A színpompás leírások, a dúsan burjánzó epizódok nem feledtetik az önkényeskedést, a hóhérszerepet, és szinte lépésről lépésre figyelhetjük meg, hogyan válik a fiatal vezér a hatalom megszállottjává, zsarnokká. A barátság, a sértődöttség, a hatalomvágy, a mohóság, a kivagyiság, a hazafiasság, az emberi gyengék és erények szálaiból próbálja összeszőni Curtius Rufus a világtörténelem egyik legismertebb alakjának képét. Az író élvezetes órákat szerez ezzel az izgalmas, elgondolkoztató olvasmánnyal.
