Zsivago doktor - 130 éve született BORISZ PASZTERNAK

Paszternak regénye nem csak egy rendkívüli szerelem krónikája, a nagy ívű mesterműben színes sorsok, szerelmek és családi események fonódnak össze a világtörténelem eseményeivel. Zsivago doktor jelképes hős: az októberi forradalom utáni történelem elszakítja a családjától, megfosztja a szerelmétől, és ellehetetleníti teremtő munkára hivatott életét. Ám a főhős, mind a világrengető események közepette, mind az embert próbáló mindennapok során megőrzi azt a képességét, hogy különbséget tud tenni jó és rossz között. Az ő embersége, független szelleme, szelíd, mégis konok egyéniségének vonzereje lehet e klasszikus remekmű sikerének máig tartó titka.

Külsőségeiben a szerző a múlt századi nagyepikához hasonlító lassú járású, nehézsúlyú úthenger-regényt írt, amely mindent elér a maga kijelölte nagy időpályán, 1903-tól a második világháború végéig: ország-világrengető történelmi eseményeket, háborúkat, forradalmakat remek városi és vidéki tájképekkel, portrékkal, s közben az orosz gondolkodás eseményeit is, sorsokat, szerelmeket, családok történetét, mérhetetlen szenvedéseket és a lélek független örömeit. Mindezt egy jelképesnek modható, jót-rosszat kemény kontúrokkal elválasztani tudó hős, Zsivago doktor gondolkodásának és magatartásának tükrében. Az ő szelíd és konok egyéniségének a sugárzásában van a regény egyik szenzációja: a másságában. Mert hát ez a regény a közhiedelemmel ellentétben nem újsághír értékű szenzációkkal szolgál. Mélyebb politikáról és bonyolultabb szenzációról van szó.

2020. február 10-én 130 éve született BORISZ PASZTERNAK orosz költő és író

Igazi művészcsaládban született, apja, Leonyid Paszternak neves festő, édesanyja zongoraművésznő volt, s házukban olyan hírességeket láttak vendégül, mint Lev Tolsztoj és Makszim Gorkij. Ilyen környezetben természetesen a kis Borisz is művész akart lenni, csak azt nem tudta sokáig, micsoda. Mivel kitűnően rajzolt, előbb festőnek készült, majd zongoraművésznek és zeneszerzőnek, később filozófiát tanult, közben pedig verselgetett, s mire felnőtt, meglepve tapasztalta, hogy költő lett belőle.

Eleinte őt is magával ragadták az új költészeti irányzatok, majd kissé lehiggadva műfordítással foglalkozott - ő fordította először oroszra Petőfi János vitézét. Minden a legjobban alakulhatott volna, ha ő is a forradalmi eszmék szolgálatába állítja tehetségét, Paszternakot azonban a szocializmus nagy kérdéseinél jobban érdekelte a világban helyét kereső ember, s az volt a baj, hogy ez érződött is művein. Különösen leghíresebb regényén, a Doktor Zsivagón, amely éles támadások kereszttüzébe került.

Szegény Paszternak hiába utasította vissza még a neki ítélt Nobel-díjat is, a rendszer meghurcolta, ezer szerencse, hogy egyéb baja nem esett. Jellemző különben, hogy mivel a Nyugaton nagy megbecsülésnek örvendő írót nem merték bántani, szerelmét zárták munkatáborba. Paszternak a Doktor Zsivago hősnőjét, Larát Olga Ivinszkajáról mintázta, aki nem csak Paszternakot élte túl, de a szovjet rendszert is, 1995-ben hunyt el. Olga a második világháború alatt találkozott Borisszal, s nem csoda, hogy megakadt rajta szeme, Paszternak ugyanis nem csak remek író volt, de kimondottan szép férfi is, kortársai - kivált a nők persze - nem győztek áradozni róla. A fess író 1960-ban hunyt el. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.