Parizek, neves cseh kutató a kötetben Kongóba viszi el az olvasót. A hajdani Belga-Kongó, a kincsekben gazdag nagy ország, ma a világ érdeklődésének középpontjában áll. A szerző bennszülött kísérőjével, Kpveke-vo-val és néhány teherhordójával gyalog járja be az őserdőket, szavannákat, közben szoros kapcsolatokat épít ki az istenhátamögötti néger falvak lakóival. Kísérője mindenki nagy szerencséjére kiváló tolmács, számos európai és törzsi nyelv jó ismerője, s így megláttatja vele az afriai élet olyan „titkait”, amelyekbe európai embernek nem lehet betekintése. Részt vesz ősi módon folytatott elefánt- és oroszlánvadászaton, hallgatja az őserdő ősi hírközléseit, a „lokalit”, amely a 32 féle nyelven adja le a legfrissebb kongói és nemzetközi híreket. Primitív csónakon, életveszélyes természeti akadályokon vergődik keresztül, átvág a „bűvös álmok erdején”, ahol ha elalszik az ember, többé fel nem ébred. Ide járnak meghalni az öregek, mert nem akarnak társadalmunk terhére lenni. Meséik az életből, a valóságból szövődtek, mégis a démonok, a jó és rossz szellemek, a varázslatokban gyökerező fétishitet sugározzák. A könyv szerzőjének minden szavát az afrikai nép mély megértése, nagy szeretete és felemelkedésükbe vetett hite fűti át.