Zsigmond király Sienában - 655 éve született Luxemburgi ZSIGMOND

2008 után újabb kötettel jelentkezett a Corvina Kiadónál E. Kovács Péter. A Hétköznapi élet Mátyás király korában sikere után takaros vállalkozásba kezdett. Könyvet írt Luxemburgi Zsigmond sienai napjairól. Reményeink szerint a tudományos publikációk valamennyi ismérvét felvonultató monográfiát mind a szakma, mind az érdeklődők örömmel veszik a kezükbe. Közel hatszáz év távlatából az uralkodó sorsából kilenc hónap feltárása merészségnek tűnhet, de Klió követőinek ez a feladata.

A szöveg elolvasása után el lehet dönteni, igaza van-e a szerzőnek. Valóban a történetírás az egyik legszórakoztatóbb szellemi játék?

2018. február 14-én 655 éve született Nürnbergben Luxemburgi ZSIGMOND magyar király és római császár. 1387 márciusában lépett trónra, amelyen pontosan fél évszázadon át ült, ezért aztán uralkodása igen meghatározó volt a magyar történelemre nézve. Pedig nem nagyon rendelkezett a jó királyt jellemző tulajdonságokkal, nem volt sem bátor, sem túl okos, eszményképének, Szent László királynak a nyomába sem lépett. Szerencsére azonban rossz tulajdonságai sem tengtek túl, egyedül talán sokszor kegyetlen természete róható fel neki, de ezt akkoriban másként ítélte meg a közvélekedés. Uralkodása első éveiben az anarchián próbált úrrá lenni, a hatalmát korlátozni szándékozó nemesekkel szemben maga is ligát szervezett, majd szövetséget kötött a nagyhatalmú Cillei Hermann gróffal, még a lányát is feleségül vette. Miután Zsigmond ilymódon megerősítette a hatalmát, lassanként megosztotta alattvalóival is, előbb fokozatosan a köznemeseket és polgárokat vonta be a közéletbe, majd rendszeressé tette a rendi oszággyűléseket, és megindította a városok renddé szerveződését is. Mindent egybevetve külpolitikája is sikeresnek mondható, külföldi segítséggel ugyan, de egy időre sikerült visszaszorítania a törökök előretörését. Nem neki személyesen persze, hiszen a harctéri bátorság különösen hiányzott belőle, ellenségei egyenesen gyávának tartották, ellenfeleit azonban oly előszerettel küldte a vérpadra, hogy egy mai történész meg is pendítette: "lehetetlen nem gondolnunk arra, hogy a máglyák füstje és a szenvedés látványa után érzékei is sóvárogtak". Igazi lovagnak azért sem lehetett nevezni, mert a nőket egyáltalán nem becsülte, nemhogy nem bókolt szépségüknek, de szinte tudomást sem vett róluk. Igaz viszont, hogy őt sem tartották sokra a nők, második felesége, Cillei Borbála meg is csalta; ő volt az első magyar királyné, aki ezt nyíltan meg merte tenni, s ez sokat elmond Zsigmond tekintélyéről. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.