- Újdonságok
- Akciós termékek
- Évfordulók és könyvek
- Életrajzok-memoárok
- Gyerekkönyvek
- Óvodapedagógusoknak
- Kutyás könyvek - Könyvek kutyásoknak
- Papírboltoknak, játékboltoknak
- Bababoltoknak
- Kreatív hobbi boltoknak
- Barkácsboltoknak
- Vadász- és horgászboltoknak
- Kisállatkereskedéseknek
- Szépség- és fodrászszalonoknak
- Utazási irodáknak
- Afrikai témájú könyvek
- Arab témájú könyvek
- Mesés Kelet - ázsiai könyvek
- Balkán fanatikusok - könyvek a Balkánról
- Mediterráneum és könyvek
- Latin-amerikai könyvek
- Skandináv és balti irodalom
- Orosz témájú könyvek
- Cseh és szlovák témájú könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ókori témájú könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Szakácskönyvek
- Retró - könyvek a közelmúltról
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Vörös és fekete - 235 éve született STENDHAL
Életében kevesen méltányolták ezt a különös-kalandos életű, zárkózott írót. Maga is csak arra számított, hogy majd ennek a regényének a megjelenése után ötven esztendő múlva, 1880-ban lesz része megértésben és elismertetésben. Jóslata beteljesedett, sőt Stendhal, a művész és az ember ma érdekesebb és népszerűbb, mint valaha. Palástolt érzelmességében és értelmi fegyelmében két világ, a XVIII. és a XIX. század munkál, és talán ez a – korunktól sem idegen -kettősség teszi, hogy ez az éles szemű katonatiszt és precíz tisztviselő, szenvedélyes-olaszos műkedvelő és gyanakvó diplomata olyan mélyen átéli, de egyszersmind kívülről szemléli, és művészetében hitelesen jeleníti meg kora emberi-társadalmi élményét.
A Vörös és fekete többszörös szín-jelképrendszere azt fejezi ki, hogy a XIX. századelő Franciaországában az egyszerű ember gyereke csak a vörös katonadolmányban vagy a fekete reverendában érvényesülhetett, de a vörös és fekete, a rulett két színe, azt is felidézi, hogy minden ilyen vakmerő törekvés mögött egy szerencsejáték kockázata borong.
2018. január 23-án 235 éve született STENDHAL francia író. Henri Beyle volt az eredeti neve, írói álnevét - a 171-ből a leghíresebbet - egy német városka, Stendhalle után választotta, amikor mint bonapartistának menekülnie kellett Franciaországból, és éppen útjába esett. Pedig a németeket nem különösebben szerette, ő Itáliáért rajongott; amint naplójában írta; "a meleg az egészség és a jókedély alapja", így azután sokszor ment a napfényes Olaszországba melegedni. Imádta a spagettit, a jó borokat és persze a tűzes olasz menyecskéket, állandóan szerelmes volt, nem is nősült meg soha, hogy ne kelljen felhagynia a kalandozással. Bár két leghíresebb regénye a Vörös és fekete, valamint A pármai kolostor, írt egy remek kis könyvecskét A szerelemről címmel is, amelyben rendkívül szellemes megállapításokat tesz a témáról. Amint írja, megfigyelte például, hogy az okos férfiak általában csúnyák, a délceg legények pedig buták. A nők viszont sajnos sokkal szívesebben omlanak - akkor legalábbis még így volt - az üresfejű gárdisták karjaiba, s ez bizony aggodalomra ad okot az emberiség egészséges fejlődésére nézve. Még szerencse, hogy akad néhány olyan férfi, aki nemcsak fess ember, de művelt és szellemes is, mint például ő maga. (Kalendárium Press)
Kövessen bennünket a Facebookon is!
Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.