- Újdonságok
- Akciós termékek
- Évfordulók és könyvek
- Életrajzok-memoárok
- Gyerekkönyvek
- Óvodapedagógusoknak
- Kutyás könyvek - Könyvek kutyásoknak
- Papírboltoknak, játékboltoknak
- Bababoltoknak
- Kreatív hobbi boltoknak
- Barkácsboltoknak
- Vadász- és horgászboltoknak
- Kisállatkereskedéseknek
- Szépség- és fodrászszalonoknak
- Utazási irodáknak
- Afrikai témájú könyvek
- Arab témájú könyvek
- Mesés Kelet - ázsiai könyvek
- Balkán fanatikusok - könyvek a Balkánról
- Mediterráneum és könyvek
- Latin-amerikai könyvek
- Skandináv és balti irodalom
- Orosz témájú könyvek
- Cseh és szlovák témájú könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ókori témájú könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Szakácskönyvek
- Retró - könyvek a közelmúltról
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Vörös és fehér - 235 éve született STENDHAL
Lucien Leuwen előtt minden lehetőség nyitva áll, de ő saját erejéből szeretne boldogulni. Pályáját katonai karrierrel kezdi, majd miután – a republikánusokkal való kapcsolata és radikalizmusa miatt – kiutasították az Ecole Polytechnique-ből, gazdag és cinikus apja segítségével a polgári életben, állami szolgálatban próbál érvényesülni, anélkül azonban, hogy lényének valódi értékeit feladná. „Halljad az alapelvet: minden kormány […] mindig, mindenben hazudik. […] Ha valamelyik minisztériumba belépsz, hagyd kint erkölcsi érzékenységedet." A restauráció korában így hangzott a francia elit hitvallása, ilyen alapelvekre épült az erkölcsi-politikai teológia.
Stendhal a becsvágy, a tisztesség és a szerelem közt egyensúlyra nem lelő bankárfiú regényén keresztül is Lajos Fülöp korának, az 1830-as évek Franciaországának polgári társadalma fölött mond ítéletet. Ahogy a Vörös és fekete két színe a katonai egyenruhát és a papi reverendát, e regényben a vörös és fehér a köztársaságpárti forradalmiságot és a maradiságot jelképezi.
2018. január 23-án 235 éve született STENDHAL francia író. Henri Beyle volt az eredeti neve, írói álnevét - a 171-ből a leghíresebbet - egy német városka, Stendhalle után választotta, amikor mint bonapartistának menekülnie kellett Franciaországból, és éppen útjába esett. Pedig a németeket nem különösebben szerette, ő Itáliáért rajongott; amint naplójában írta; "a meleg az egészség és a jókedély alapja", így azután sokszor ment a napfényes Olaszországba melegedni. Imádta a spagettit, a jó borokat és persze a tűzes olasz menyecskéket, állandóan szerelmes volt, nem is nősült meg soha, hogy ne kelljen felhagynia a kalandozással. Bár két leghíresebb regénye a Vörös és fekete, valamint A pármai kolostor, írt egy remek kis könyvecskét A szerelemről címmel is, amelyben rendkívül szellemes megállapításokat tesz a témáról. Amint írja, megfigyelte például, hogy az okos férfiak általában csúnyák, a délceg legények pedig buták. A nők viszont sajnos sokkal szívesebben omlanak - akkor legalábbis még így volt - az üresfejű gárdisták karjaiba, s ez bizony aggodalomra ad okot az emberiség egészséges fejlődésére nézve. Még szerencse, hogy akad néhány olyan férfi, aki nemcsak fess ember, de művelt és szellemes is, mint például ő maga. (Kalendárium Press)
Kövessen bennünket a Facebookon is!
Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.