Vilma doktorasszony - 15 éve hunyt el KERTÉSZ ERZSÉBET

A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

2020. március 25-én 15 éve hunyt el KERTÉSZ ERZSÉBET írónő. Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának,, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_Erzs%C3%A9bet)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.