Venyigeszú és plankton - 100 éve született BORIS VIAN

A kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni.

A regény szereplői a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé.

2020. március 10-én 100 éve született BORIS VIAN francia író. Eredetileg muzsikus akart lenni, egy zenekarban trombitált is, de súlyos szívbetegsége miatt abba kellett hagynia a megerőltető trombitálást. Hiába szeretett volna, nem lehetett természetesen katona sem, így aztán megpróbálkozott az írással, kezdetben csupán barátai szórakoztatására. Közben dolgozott is persze, mérnöki diplomájával előbb a Szabványügyi, majd a Papírügyi Hivatalban, de nem halmozták el feladatokkal, így aztán egyre többet írhatott. Első művei az íróasztalfiókban maradtak, első regénye, a Tajtékos napok csak 1947-ben jelent meg. Egyébként álnéven írt, amit könnyen megérthetünk már műveinek címeit olvasva is, a Minden hulla fekete, az Öljünk meg minden rohadékot és a Köpök a sírotokra nagy botrányt kavart, különösen az utóbbi lett óriási viták tárgya, még be is perelték miatta, és 100 ezer frank büntetést kapott érte, bár később mégis megfilmesítették. Talán legjobb regénye a Pekingi ősz. Később visszatért a zenéléshez, orvosainak tanácsa ellenére ismét trombitálni kezdett, majd énekelt, s eközben több dzsessz szaklapot szerkesztett, és remek sanzonokat komponált. De beírta nevét a rockzene történetébe is, ő írta ugyanis az első francia nyelvű rockszövegeket. Furcsa körülmények között halt meg; az ellenkezése dacára filmre vitt Köpök a sírotokra című film zártkörű bemutatóján annyira felizgatta magát, hogy a vetítés során rosszul lett, és a kórházba szállítása után meg is halt. Mindössze 39 évet élt. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.