- Újdonságok
- Akciós termékek
- Évfordulók és könyvek
- Életrajzok-memoárok
- Gyerekkönyvek
- Óvodapedagógusoknak
- Kutyás könyvek - Könyvek kutyásoknak
- Papírboltoknak, játékboltoknak
- Bababoltoknak
- Kreatív hobbi boltoknak
- Barkácsboltoknak
- Vadász- és horgászboltoknak
- Kisállatkereskedéseknek
- Szépség- és fodrászszalonoknak
- Utazási irodáknak
- Afrikai témájú könyvek
- Arab témájú könyvek
- Mesés Kelet - ázsiai könyvek
- Balkán fanatikusok - könyvek a Balkánról
- Mediterráneum és könyvek
- Latin-amerikai könyvek
- Skandináv és balti irodalom
- Orosz témájú könyvek
- Cseh és szlovák témájú könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ókori témájú könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Szakácskönyvek
- Retró - könyvek a közelmúltról
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Velázquez-tanulmányok - 420 éve született DIEGO VELÁZQUEZ
2019. június 6-án 420 éve született DIEGO VELÁZQUEZ spanyol festő. Hamar megmutatkozott művészi tehetsége, mestere, bizonyos Francesco Pacheco nemcsak mesterlevéllel bocsátotta útjára, miszerint alkalmas arra, hogy "egyéni leleményessége szerint olajképeket alkosson", de neki adta leány kezét is. Velázquez akkor még Sevillában élt, és sorra festette egyre szebb képeit. Korának leghíresebb festője lehetett volna, ha el nem megy Madridba, ahol IV. Fülöp királyt teljesen lenyűgözte művészetével. Sajnos - tegyük hozzá, a király ugyanis nemcsak megrendelésekkel halmozta el, de teljesen ki is sajátította magának, szeretett udvari festőjének remekműveit szépen felakasztgatta palotáinak falára, így a királyi család tagjain kívül nem csodálhatta meg azokat senki emberfia. Egyik fő művét, a Breda várának átadása című remek képét is a Buen Retiro-kastély egyik termébe készítette, így az is rejtve maradt, még a műtörténészek is meglepődtek, amikor a XIX. században lassan előkerültek csodás festményei. îgy azután hiába volt a spanyol festészet egyik legzseniálisabb alkotója, honfitársai mit sem tudtak erről. Némi vígaszt jelentett számára, hogy a királytól kivételes megbecsülésben részesült, egyre magasabb méltóságokat kapott, 1658-ban még lovaggá is ütötték. Velázquez pedig ha már közismert festő nem lehetett, alaposan kihasználta a király kegyét, élvezte a megbecsülést és a vagyont. És nem utolsósorban a művészi szabadságot. A meglehetősen csúnya X. Ince pápáról például olyan realista portrét merészelt festeni, hogy még a konklávéban is szót emeltek ellene a bíborosok. (Kalendárium Press)
Kövessen bennünket a Facebookon is!
Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.