A szerző írja a könyvéről:
Úgy esett a dolog, hogy négy esztendővel ezelőtt a BKV üzemi lapjához kerültem újságírónak. Gondoltam egy-két évet kihúzok itt, amíg jobb lehetőség nem kínálkozik, legalább megismerem egy nagyvállalat életét, mindennapjait.
De az első hetek után már tudtam: dehogyis megyek el addig amíg nem sikerül föltérképeznem a közlekedési munkát, amíg nem járok utána, hogyan élnek ezek az emberek: a járművezetők, a kalauzok, ellenőrök, a pályamunkások. Hajnalonként kijártam a végállomásokra, otthonukban, munkásszállásokon kerestem fel őket, s faggatóztam a hivatásukról, sorsukról, vágyaikról. Az újságok, a tévé, a szociográfia jóvoltából még az olajbányászok vagy az őrségi parasztok mindennapjait is jobban ismerjük, mint a közlekedési dolgozókét.
Az ő munkájukról, küzdelmes – de hittel vállalt- életükről szól ez a könyv: egy sajátos szakma sajátos figuráiról. Fiatalokról, akiknek az a feladatuk, hogy naponta ötmillió pesti utas elszállításáról gondoskodjanak.
