Szüret - 100 éve született SZABÓ MAGDA

Olyan költeményeket csak a legnagyobbak írnak, mint a Szilfán halat, a Nálunk hatalmasabb takácsok, a Kivégzés vagy a Hajnal, háború után. Valamiben közösek: mindegyik vers hátterében világosan kivehető egy történet. Történeteinek titka is van: például a Sírfelirat egyaránt olvasható kisgyermek, fiatal társ és macska epitáfiumaként is (valójában csak az egyik), és minden olvasatban megrendítő. A versekkel induló Szabó Magda - Nemes Nagy Ágnes szellemi szomszédságában - még csak valódi költőnek sem tartotta magát, s a prózába emigrált. Pedig az Összegyűjtött verseiben is helyet kapó verses regénye, a Szüret, a műfaj hazai remekléseihez, Arany János és László munkáihoz, illetve Somlyó Zoltán Nyitott könyvéhez méltó. Az ő leírásában máig elevenen él egy debreceni tér, amelyik a szeme láttára pusztult el. Ha kilépünk a már nem létező Nagyállomásról - úgy képzeljük, mint a szegedi vagy a pécsi mását -, balról a régi pályaudvari negyed raktárai, kisvendéglői és örömtanyái fogadnak, Tóth Árpád gyermekkori házával és az Ispotály-templom tornyával, amelyet bomba repeszt majd ketté. Középen, a mai Petőfi-szobor helyén áll a Royal-szálló, ahol a Nyugat rendezett matinét. Mellette jobbról a nagyzsinagóga (leégett a hatvanas években) és a minisztériumnyi méretű törvényszéki palota (lebombázták). Utóbbi hátsó szárnya ma is áll, ám igazából egyik sincs meg, az utcák sincsenek, az a Debrecen, az a pirospozsgásan szigorú cívis világ sincs; és mégis megvan - őnála. Mondom, mint a legnagyobbaknál. Térey János

2017. október 5-én 100 éve született Debrecenben SZABÓ MAGDA írónő. Régimódi történet az övé, szinte olyan, mint egy mese, de a mai fiataloknak kicsit nehezen érthető. Mert miként magyarázható az el, hogy miért beszélt a nagypapa gyerekeivel otthon latinul, és hogyan volt képes mind a hét fiát egyetemre járatni. Vagy ki hiszi ma azt el, hogy édesapja esténként az ágya szélén ülve saját meséit mondta neki, esetleg felolvasott az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Édesanyja külön regényt érdemelne, s meg is kapta, úgyhogy bárki ismerheti, ha elolvassa a Régimódi történetet. Iskolaéveiről pedig az Abigél című regényből alkothatunk fogalmat, s akinek nem barátja a betű, az is ismerheti a belőle készült nagysikerű tévéfilmsorozatot. Mária Magdolna Alexia - mert ez a teljes neve - aztán természetesen egyetemre járt, és finnugor nyelvészetből doktorált, ami különösen jól passzolt az egyéniségéhez. Mert azt még nem mondtuk - bár talán mindenki tudja -, hogy tőzsgyökeres debreceni, és szülei nem csak jó magyarnak, de hűséges debreceninek nevelték, gyerekfejjel szent meggyőződése volt, hogy a Jóisten magyar, Jézus Krisztus pedig debreceni, legfeljebb, ha hortobágyi. De ezeket is megírta, csakúgy mint élete nagy szerelmének történetét Szobotka Tiborral. Legendásan nagy szerelem volt az övék, több mint három és fél évtizedet éltek együtt boldogságban, férje 1983-ban bekövetkezett halálakor - amint ő fogalmazott - egy kicsit saját magát is eltemette. 90 éves korában, 2007-ben hunyt el, mivel magas kort ért meg, élete utolsó évtizedeiben a magyar irodalom élő legendájaként tisztelték. De könyvei nagy példányszámban megjelenő, népszerű olvasmányok ma is. És akkor vegyük hozzá, hogy szerinte az édesanyja sokkal jobb író lett volna nála. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.