Új jelszó kérése
Kreativ könyvkereskedés

Ha egy kiskereskedő szeretne szaküzletében könyvet árulni

csak szól nekünk

és mi kitaláljuk azt is, hogy

mit szeretne.

Facebook
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Pénznem váltás
Házhozszállítás

Termék részletek


Szent István, Szent Korona - 980 éve hunyt el SZENT ISTVÁN

-25%
ÚJ
Szent István, Szent Korona - 980 éve hunyt el SZENT ISTVÁN
  • Szent István, Szent Korona - 980 éve hunyt el SZENT ISTVÁN
2 800 Ft
Akció: 2 100 Ft
Kezdete: 2018.08.08   A készlet erejéig!

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Szent Korona Kutatócsoportjának új kötetében Tóth Gergely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 1618. században Luther és Kálvin honi követői, a legjelentősebb protestáns gondolkodók és történetírók hogyan viszonyultak első királyunkhoz és a Szent Koronához. Az erőteljes katolikus múltszemlélet ellenében hamarosan kialakult egy alternatív Szent István- és Szent Korona-értelmezés a protestáns oldalon. A 17. század elején az evangélikus koronaőr, Révay Péter felfedezte a bizánci császárok zománcképeit a magyar koronán, s ennek alapján kijelentette, hogy a felségjelvényt nem a pápa, hanem Nagy Konstantin császár készíttette. A református Kocsi Csergő János pedig nem sokkal később arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságot eredetileg görög papok térítették meg, és Szent István tiszta hite is ennek köszönhető. A szétágazó elméleteket végül az evangélikus Schwarz Gottfried fogta össze a 18. század közepén, aki frontális támadást indított a katolikus Szent István- és Szent Korona-imázs ellen. Tóth Gergely ezt a századokon át formálódó protestáns ellen-narratívát követi végig monográfiájában, a reformáció feltűnésétől egészen a 18. század végéig. A könyv bátran ajánlható mindenkinek, aki érdeklődik államalapító királyunk, a Szent Korona és a hazai protestantizmus története iránt.

2018. augusztus 15-én 980 éve hunyt el SZENT ISTVÁN király. Tartozunk annyival a történelmi hűségnek, hogy figyelmeztessünk, halálának pontos időpontja közel sem biztos. Bizonyára közel áll a valósághoz, ám végső soron legenda az is, de rendkívül fontos, hiszen eleink is tudták, nem lehet úgy élni e hazában, hogy ne legyen egy nap, amelyen államalapító királyára emlékezhet a nemzet. De miért éppen augusztus 15-ét választotta a hagyomány szent királyunk halála napjául? A választ Hartvik püspök adja meg, aki Kálmán király udvarában élt, és az István-legenda megírása volt a feladata. Talán mindenki tudja, hogy augusztus 15-e Szűz Mária mennybevitelének a napja, és Hartvik így ír erről: "Közelgett Szűz Mária mennybemenetelének napja, és István azért könyörgött, hogy bár csak e nap örömei közt bomlana fel a teste... Eljött hát az az áldott nap, melyet halála csakhamar még áldottabbá tett." Ha legenda is Szent István halála, csodaszép. Hisz gondoljuk csak el; létrehozta halhatatlan művét, a keresztény Magyarországot, de mennyi tragédiát is megélt; elvesztette összes gyermekét, szinte minden vérrokonát, feleségét, Gizellát leszámítva teljesen egyedül maradt, annyi kínnal létrehozott országát sem tudta kire hagyni, a velencei Orseolo Pétert jobb híján jelölte utódjául. És ez a köszvényes, beteg öregember a királyi palota magányában azért imádkozik, hogy az Isten Szűz Mária ünnepén vegye magához a lelkét. Ennek így kellett történnie, szent királyunk ilyen sorsot érdemelt. Hisz, ahogy a középkori hiedelem is tartja, csak az igazán nagy emberek kiváltsága, hogy jeles napokon halhassanak meg. (Kalendárium Press)

 

Kövessen bennünket a Facebookon is!

 

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.

  • Tóth Gergely
    Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban
    Kiadó: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
    Kiadás éve: 2016
    Oldalszám: 236
    ISBN: 9789634160427

  • Cikkszám
    110246
    Státusz
    ÚJ    
Webáruház készítés