Szent István, Szent Korona - 980 éve hunyt el SZENT ISTVÁN

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Szent Korona Kutatócsoportjának új kötetében Tóth Gergely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 1618. században Luther és Kálvin honi követői, a legjelentősebb protestáns gondolkodók és történetírók hogyan viszonyultak első királyunkhoz és a Szent Koronához. Az erőteljes katolikus múltszemlélet ellenében hamarosan kialakult egy alternatív Szent István- és Szent Korona-értelmezés a protestáns oldalon. A 17. század elején az evangélikus koronaőr, Révay Péter felfedezte a bizánci császárok zománcképeit a magyar koronán, s ennek alapján kijelentette, hogy a felségjelvényt nem a pápa, hanem Nagy Konstantin császár készíttette. A református Kocsi Csergő János pedig nem sokkal később arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságot eredetileg görög papok térítették meg, és Szent István tiszta hite is ennek köszönhető. A szétágazó elméleteket végül az evangélikus Schwarz Gottfried fogta össze a 18. század közepén, aki frontális támadást indított a katolikus Szent István- és Szent Korona-imázs ellen. Tóth Gergely ezt a századokon át formálódó protestáns ellen-narratívát követi végig monográfiájában, a reformáció feltűnésétől egészen a 18. század végéig. A könyv bátran ajánlható mindenkinek, aki érdeklődik államalapító királyunk, a Szent Korona és a hazai protestantizmus története iránt.

2018. augusztus 15-én 980 éve hunyt el SZENT ISTVÁN király. Tartozunk annyival a történelmi hűségnek, hogy figyelmeztessünk, halálának pontos időpontja közel sem biztos. Bizonyára közel áll a valósághoz, ám végső soron legenda az is, de rendkívül fontos, hiszen eleink is tudták, nem lehet úgy élni e hazában, hogy ne legyen egy nap, amelyen államalapító királyára emlékezhet a nemzet. De miért éppen augusztus 15-ét választotta a hagyomány szent királyunk halála napjául? A választ Hartvik püspök adja meg, aki Kálmán király udvarában élt, és az István-legenda megírása volt a feladata. Talán mindenki tudja, hogy augusztus 15-e Szűz Mária mennybevitelének a napja, és Hartvik így ír erről: "Közelgett Szűz Mária mennybemenetelének napja, és István azért könyörgött, hogy bár csak e nap örömei közt bomlana fel a teste... Eljött hát az az áldott nap, melyet halála csakhamar még áldottabbá tett." Ha legenda is Szent István halála, csodaszép. Hisz gondoljuk csak el; létrehozta halhatatlan művét, a keresztény Magyarországot, de mennyi tragédiát is megélt; elvesztette összes gyermekét, szinte minden vérrokonát, feleségét, Gizellát leszámítva teljesen egyedül maradt, annyi kínnal létrehozott országát sem tudta kire hagyni, a velencei Orseolo Pétert jobb híján jelölte utódjául. És ez a köszvényes, beteg öregember a királyi palota magányában azért imádkozik, hogy az Isten Szűz Mária ünnepén vegye magához a lelkét. Ennek így kellett történnie, szent királyunk ilyen sorsot érdemelt. Hisz, ahogy a középkori hiedelem is tartja, csak az igazán nagy emberek kiváltsága, hogy jeles napokon halhassanak meg. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.