„A közel harminc kiadásban megjelent Stradivari a leginkább népszerű Szántó György-regény. A Stradivari nevű világhírű cremonai hegedűkészítő dinasztia hangszerei mindig is a hegedű királyai voltak (és ez ma is így van), és minden nagy nemzetközi hangversenysikert elért violonista arra vágyott vagy vágyik, hogy egyszer egy valódi Stradivárija legyen. Ennek a hegedűnek a regényét írta meg Szántó György: egyetlen hangszer történetét, mondhatni, négy tételben, több történelmi korszakon át. Ezek a korszakok nemcsak gazdag művelődéstörténeti képet rajzolnak, hanem az önmagát a muzsikának áldozó alkotó ember sajátos lelkiségét is bemutatják az olvasónak. A Stradivari-hegedűk története maga is mindig regényes mozzanatokat tartalmazott, Szántó György figyelmét és képzeletét azonban természetesen nem a hangszer, hanem a hangszer megszólaltatásában önmagára találó és a világ titkaival találkozó ember regénye kötötte le.” (Pomogáts Béla)
