Sötétség délben - 35 éve hunyt el ARTHUR KOESTLER

A Sötétség délben az elsők között, s talán a leghatásosabban mondta el az igazságot a harmincas évek Szovjetuniójának koncepciós pereiről. Nyikolaj Szalmanovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik vezetőgárda tagja volt. Magánélete feloldódott a párt szolgálatában; nem ismert magasztosabbat, mint a célt, amelyet együtt kívántak megvalósítani. Ennek érdekében tudott kegyetlen és igazságtalan is lenni, de ellen tudott állni a fasiszta börtönök minden kínzásának, kényszerének is. A regény annak a rejtélynek az írói megoldása: hogyan lehetséges, hogy ezek az emberek végül is nyilvános tárgyaláson mindent vállaltak, a legabszurdabb vádakat is, és az ügyésszel versengve mocskolták be magukat a kortársak káprázó szeme előtt?

Tipikus XX. századi közép-európai érzékenységgel volt megáldva: gyökértelen, szofisztikált, ambiciózus, önmagában kételkedő, élményekre éhes, szenvedélyesen politizáló, kétségbeeséstől gyötört ember volt. John Banville

Fő témája: hogyan rontja meg a forradalmakat a hatalom korrumpáló hatása, s ugyanakkor a sztálini diktatúra különleges természete egészen odáig űzte, hogy már-már pesszimista konzervatívnak lehet nevezni. George Orwell

2018. március 1-jén 35 éve hunyt el ARTHUR KOESTLER író. A neve alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy magyar emberről van szó, askenázi zsidó családban született Kösztler Artur néven Budapesten. Amikor 14 éves volt, nagyiparos apja a vállalkozását - és persze a családját - Bécsbe költöztette, s ezzel megkezdődött Arthur élethosszig tartó kalandjainak sorozata. Minden mozzanatát nem lehet említeni sem, mert élete kész regény, hogy mást ne említsünk, ő volt például az egyetlen újságíró, aki egy Zeppelin léghajó fedélzetén átrepült az Északi-sark felett. De dolgozott kibucban Palesztinában, szolgált az idegenlégióban és a brit hadseregben, kalandvágyból belépett a német kommunista pártba, megjárta a Szovjetuniót és a spanyol polgárháború frontjait, a Franco rezsim halálra is ítélte, száz napig ült a siralomházban, mígnem az angolok közbenjárására kiszabadult. De raboskodott ő angol börtönökben is, amelyeket különben melegen ajánlott mindenkinek, s neki volt összehasonlítási alapja bőven. Ha valami rejtélyes okból kifolyólag szabadlábon volt, jórészt Angliában élt, s bár a korabeli magyar hatóságoktól nem kapott beutazási vízumot, megmaradt igazi magyar embernek; szerette a focit és a pacalpörköltet. Egyébként Magyarországra is a kalandvágy űzte volna, hiszen - amint Mikes György írta - barátai figyelmeztették rá: a szovjeteknek van egy listájuk azokról, akiket a legjobban szeretnének eltenni láb alól, és ő az első három között van. Jellemző különben, hogy Koestler, aki háromszor volt a Nobel-díjra jelöltek között is az első három aspiráns között, erre a listára sokkal büszkébb volt. Élete végén Parkinson-kór és leukémia kínozta, s végül 1983-ban a harmadik feleségével együtt öngyilkosságot követett el. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.