- Újdonságok
- Akciók
- Együttműködési ajánlat papír-, ajándék és bababoltoknak
- Könyvek nagyoknak
- Könyvek kicsiknek - gyerekeknek, fiataloknak, babáknak és mamáknak
- Életrajzok-memoárok
- Ókori vonatkozású könyvek
- Könyvek óvodapedagógusoknak
- Könyvek kutyásoknak
- Afrikai vonatkozású könyvek
- Arab vonatkozású könyvek
- Ázsiai vonatkozású könyvek
- Balkáni és mediterrán vonatkozású könyvek
- Latin-amerikai vonatkozású könyvek
- Orosz vonatkozású könyvek
- Skandináv és balti vonatkozású könyvek
- Cseh és szlovák vonatkozású könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Retro - Életvidám seniorok
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Római muzsika
Cs. Szabó László (1905–1984) Római muzsikája műfajilag összetett könyv: három esszéből és három naplóból áll. Az esszék Vergiliusról és Horatiusról szólnak, egy II. Szilveszter pápa portréját rajzolja meg; a három napló 1963-ból, ’68-ból és ’69-ből való. A személyes vallomások az elhunyt élettárs emlékéhez kapcsolódnak: hol a gyász, a hiány kifejezésével, hol a múlt örökségével számot vető létösszegzés bölcseleti igényével. Önértelmező sorokkal szemléltetve mindezt: „Rómáról és egy halottról szól. Arról, hogy amióta meghalt, miképp hat rám, a valamikori meghalóra mindnyájunk örök Rómája, amelyet együtt szerettünk. S hogyan hatok én Róma feltámasztó hatása alatt a halott ragaszkodó szellemére s ő az enyémre, hogyan élünk együtt.”
A sokak által Cs. Szabó legsikerültebb kötetének tartott Római muzsika egyfajta művészi létösszegzés, ahol esszenciálisan jelennek meg az író legfontosabb értékválasztásai: az egyetemes műveltségeszmény, a görög-római és keresztény gyökerű európai kultúra jogfolytonossága, az európai és magyar, a közösségi és egyéni sors összefonódásának kényszere.
„Nem ismerek Rómára. Nézem a várost – negyvenöt éve láttam először –, de halványabb a Gianicolo domb tetejéről, mint elmosódott gyermekkori emlékem Brassóról. Mi lehelünk lelket az istenekbe, Rómába is. Ha pislákol a test hite, vértelen kísértet az örök város. A világ valóban csak a képzetünk; Michelangelo kupolája buborék s elpattan, ha hitét s hevét vesztve elejti fantáziám.”