A kiváló horvát író, Slobodan Snajder a múltat rendkívül gondosan rekonstruáló regénye egyszerre családtörténet és autofikció. Hőse, az 1919-ben született Georg Kempf a 20. század gyermeke, aki felnőtt férfikorában átélte Európa minden drámáját. Származására nézve német volt, de kultúrája, habitusa születésének helyéhez kötötte. Vagy harmincmillió német osztozott a sorsában, habár nem mindegyikük vállalta ugyanabban a formában a vele járó „átkot”. Miközben a dunai svábok tömegesen a náci ideológia hívei lettek, Kempfből nem lett náci, de tudatos antifasiszta sem, legfeljebb bizonyos idegenkedéssel szemlélte a Szlavóniában terjedő nácizmust. Ám sorsa elől nem menekülhetett: szolgálnia kellett azt.
