Resid efendi - 105 éve hunyt el VÁMBÉRY ÁRMIN

Resid efendi nem más, mint a XIX. század híres nyelvtudósa, Ázsia magyar vándora: Vámbéry Ármin. Aligha találni regényesebb életet, mint az övé. Ha csak az életrajz egyes fejezeteinek címét nézzük – Resid efendi, Szegi szunni. Az Ezeregyéjszaka meg a ripszkanapé –, már ez is elárulja, hogy különös dolgokról lehet szó ebben a könyvben. És aki végigolvassa a kalandos élettörténetet, izgalmas élményben lesz része. A szerző elvezeti az olvasót Konstantinápolyba, Türkménia vad törzsei közé, Bokhara különös, akkor még ismeretlen világába. De sok érdekes élményen túl az olvasó ezenkívül azt is megtudja, hogyan fejlesztette akaraterejét egy sánta, vézna kisfiú, mennyi önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy teveháton és gyalog bejárja Ázsia karavánútjait, figyeljen, tanuljon, és végül bekerüljön a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába.

2018. szeptember 15-én 105 éve hunyt el VÁMBÉRY ÁRMIN orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, egyetemi tanár, akadémikus. Legjelentősebb tette, hogy 1861-ben a Tudományos Akadémia anyagi támogatásával expedíciót szervezett a magyarok őshazájának felkutatására. Ritka kalandos útja volt, mohamedán dervisnek öltözve utazott a Keleten éveken át, s izgalmas vállalkozásáról könyvben is beszámolt. Helszíni kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén. Híres szakmunkáinak egy része németül és angolul jelent meg. Egyik alapító tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. De tudományos eredményeit szakcikkeknek tisztük méltatni, mi csak annyival egészítsük ki, hogy ő még ahhoz a tudós generációhoz tartozott, amelynek tagjai nem a könyvtárakban kutatták témájukat, ő el is ment a helyszínre. Hogy milyen viszontagságokkal járt annak idején Kelet-Ázsiát bejárni, azt mi már elképzelni se tudjuk. Vámbéry például kolduló dervisnek öltözött, és hogy le ne bukjon, jegyzeteket se nagyon készíthetett, mindent a fejében hozott haza. Gyalog indult el 1832-ben Konstantinápolyból Teheránon át Belső-Ázsiába, ami annál is inkább megsüvegelendő, mert bicegett. Az úton embertpróbáló kalandok színesítették a száraz kutatómunkát, bár ő szívesen lemondott volna például arról a skorpiómarásról, amit alig úszott meg. Egyszer majdnem szomjanhalt, máskor meg kishíján elnyelte egy sósmocsár. Egyébként a magyarok rokonait kereste ő is, de ha már arra járt, ahogy Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótárt, ő török-német szótárt állított össze. Nyelvzseni volt, törökül jobban tudott, mint ők maguk, de hiba nélkül beszélt németül, oroszul és perzsául is, és szinte tökéletesen angolul, spanyolul, portugálul, svédül, dánul, horvátul. Utazásairól könyvben is beszámolt, és a Dervisruhában Közép-Ázsián át rendkívül szórakoztató olvasmány. Jókai Mór - aki pedig értett kicsit az irodalomhoz - három könyvet vitt mindenhova: a Bibliát, Shakespeare drámáit és Vámbéry útleírását. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.