A Razzia az „Arany Sas”-ban Hunyady Sándor életművéből készült reprezentatív válogatás. E kötet elbeszélései a ferencjózsefi „aranyidők” és a két világháború közti Magyarország társadalmi életét idézik meg szorongató hitellel, s a kellemesen vonzó elbeszélő hang mögé rejtett könyörtelen erkölcsi kritikával. Mert Hunyady Sándor megírta, hogy a polgári otthonokban a cseléd a legkülönb erkölcs lény; megírta, hogy a vonatrabló amerikai gengszter jelentéktelen kis fosztogató ahhoz a milliomoshoz képest, akit kifoszt; megírta, hogy az orvosi eskü is más értelmű, ha egy gazdag kisasszonykáról van szó, s megint mást jelent, ha egy takarítólányon kell keresztüllépni. Egy-egy novellája nyersanyagáért, hitelességéért, különleges fűszer-ízeiért hónapokkal, évekkel kellett fizetnie. És éveket, évtizedeket várni, hogy a mélyből felkapaszkodva a novellát egyszer megírhassa. Hazugság nélkül írt arról a világról, amelyben élt, hazugság nélkül dokumentálta a maga és a mások életét, megrendülve attól, amit látott –, ebből az írói magatartásból táplálkozik írásainak mélységes humanizmusa, maradandó igazsága.
