Pasteur (Janovszkaja) - 195 éve született LOUIS PASTEUR

2017. december 27-én 195 éve született LOUIS PASTEUR francia vegyész. Az École Normale két szűk kis padlásszobábájában végezte kísérleteit, ahol nagyszerű eredményeket ért el. Rájött például arra, hogy az erjedést élőlények okozzák, amelyek a meleg hatására elpusztulnak, így fedezte fel a ma már pofonegyszerűnek tűnő eljárást, a nevét viselő pasztörizálást. Ezután az akkoriban szörnyű pusztításokat végzett lépfene ellen indult harcba, eredményesen. Az általa kimunkált védőoltás nagy elismerést aratott, "Pasteur egymaga több hasznot hajtott Franciaországnak, mint amennyibe az 1871-es poroszok ellen elvesztett háború került" - vélekedtek akkoriban honfitársai. Legnagyobb eredménye azonban a veszettség elleni védőoltás kifejlesztése. A még ma is rendkívül veszélyes megbetegedés akkoriban sokkal elterjedtebb volt, s akit megharapott egy veszett kutya, az meghalt. Pasteur hosszas kísérletezésekbe fogott, nem kis személyes kockázatot vállalva veszettségben éppen kiszenvedő emberek nyálával oltogatta kísérleti állatait, de bizony lassan haladt előre. Évek múltán fedezte fel például, hogy az elpusztult állatok gerincagyának velőállományából lehet oltóanyagot nyerni, ám még hosszas kísérletek álltak előtte, amikor váratlan dolog történt. Egy kétségbeesett anya kopogott be hozzá, kilencéves kisfiával, akit megmart egy veszett kutya. Pasteur súlyos dilemma előtt állt. Bár azt tudta, hogy beavatkozás nélkül a gyerekre biztos halál vár, de tudósként megteheti-e, hogy egy alaposan ki nem próbált szert alkalmaz emberen - töprengett. Aztán döntött, megkezdte a gyerek oltását, s láss csodát, a kis Joseph Meister megmenekült. Munkásságának jelentőségét nem lehet túlbecsülni, a veszettség elleni oltás az emberiség legnagyobb felfedezései közé tartozik. S bár megbecsülték érte Pasteurt, a leghálásabbak a lyoni selyemgyárosok voltak, akik színaranyból akartak neki szobrot állítani, amikor - amúgy mellékesen - felszámolta a selyemhernyók titokzatos betegségét, az utolsó pillanatban megmentve ezzel a francia selyemipart. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.