Párizsi vasárnapok - 30 éve hunyt el MÁRAI SÁNDOR

Párizsba nem akkor érkezik meg az ember, mikor leszáll az állomáson, sem pedig, mikor megfájdul nyaka a Louvre-ban, s beáll szemei mögött az a megalázó képtárémelygés, mely a civilizáció egyik legutálatosabb kísérő tünete. Egy kissé megérkezik, mikor rágyújt az első cigarettára. Mikor először megy néhány lépést egy nő után. Mikor a pincér először teszi egy vendéglőben eléje az étlapot.

Márai Sándort élethosszig tartó, ellentmondásos kapcsolat fűzte Párizshoz. Fiatalkorában öt évet élt itt, majd többször is visszatért a francia fővárosba. Nagy hatással volt rá a város szellemisége, ugyanakkor kritikusan figyelte, hogy minden nyitottsága ellenére sem fogadja be az idegeneket. Itt vált újságíróvá; Párizs cikkeket, majd regényeket inspirált. Könyvünkben ezekből a hol szeretetteljes, hol aggódó vagy éppen ostorozó és kiábrándult hangú szövegekből válogattunk.

2019. február 22-én 30 éve hunyt el MÁRAI SÁNDOR író. Kassán született, Budapesten és német egyetemeken tanult, majd Párizsban élt. Hazatérése után különböző lapok mukatársa volt, majd 1948-ban külföldre ment, 1952-től az Egyesült Ållamokban élt, s ott is halt meg - öngyilkos lett. Írói pályáját versekkel kezdte, a húszas évek első felében kezdett prózát írni. A harmincas években már a polgárság európai irodalmának legnagyobb magyar alakja volt. Legismertebb műve az Egy polgár vallomásai, a Féltékenyek, a Vendégjáték Bolzanóban, A gyertyák csonkig égnek, a Sértődöttek és a San Gennaro vére című regénye, valamint a Kaland és A kassai polgárok című drámája. Értékesek, rendkívül olvasmányosak és nagyon elgondolkodtatóak naplói, amelyek az időrendet követve több kötetben jelentek meg. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.