Gyermekük immár kikerül a meleg és őt szeretettel körülvevő családi körből. Boldogok vagyunk, hiszen elkezdi megtanulni az életében oly fontos közösségi létezést. Új emberek, váratlan helyzetek. Mindez úgy, hogy ezen túl nincs féltő szemünk előtt, nem védhetjük meg minden bajtól. Mi nem, de megteszik ezt helyettünk mások, az óvoda dolgozói, akik számára ő legalább olyan fontos, mint nekünk.
Soha ne feledjük el, hogy „A gyermek MINDIG a szülőé!” Igen, a már említett szerető és féltő szemünket mindig rajta kell tartanunk, mert nélkülünk az óvoda csak fél munkát végezhet. Együtt viszont csodát tehetünk! Nevelünk egy értékes és boldog embert! Kell ennél több egy szülőnek?
