Önéletrajz - 210 éve született BARABÁS MIKLÓS

Születtem 1810-ben febr. 22-én Márkosfalván, Erdélyben, Háromszéken. Édes atyám márkosfalvi Barabás János, édes anyám dalnoki Gaál Therézia volt, dalnoki Gaál István leánya - kezdi önéletírását a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, Barabás Miklós, akinek portréi alapján ismerhetjük Széchenyi, Arany, Teleki László, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Liszt Ferenc és megannyi ismert személy képét. Tehetségéről már életében legendák keringtek, miszerint négy évtized távlatából emlékezett megfestendő arcokra, aztán amikor összevetették a kész képet fotókkal, mindenki azt hitte, hogy arról másolt...

Életrajza pompás karriertörténet, a korszak egyik legjobb és legizgalmasabb memoárja, mely a 19. század elejétől 1887-ig követi a személyes történet mellett az erdélyi és európai eseményeket. A helyszínek magukért beszélnek: Kolozsvár, Bécs, Bukarest, Itália, Pest, újra Erdély, az krónika pedig egyszerre szól gyerekkorról, sikerekről, a pesti árvízről és a kolozsvári télidőkről, a szabadságharcról és a kiegyezésről, a Pesti Műegyletről és a családi titkokról.

Az első kiadás 1944-ben jelent meg Kolozsváron, az ahhoz készült eredeti előszó és jegyzetek is helyet kaptak a kötetben, az újraszerkesztés megjegyzései mellett.

Barabás Miklós önéletrajzának időtartama a magyar művészet legjelentősebb korszakával esik egybe. Az úttörők közül sokan letörtek, sokan külföldön találták meg érvényesülésüket, sokan más, megbecsültebb pályával cserélték fel a rögös művészi pályát. Barabás Miklós az első, aki, bár külföldön is megállja a helyét, mégis itthon marad, és győzelmesen veszi fel a harcot a beáramló idegen művészekkel. Első, aki hazájában - és szűkebb erdélyi hazájában is! - hírt-nevet és jelentékeny vagyont szerez művészetével. Nagy szó ez abban az időben, amikor még a magyar művészettörténet hivatásos művelői is azt hirdetik, hogy a magyar fajnak nincs hajlama a művészetek iránt, s minden komoly művészi megbízást szinte magától értetődőleg az élelmes bécsi művészek sajátítanak ki maguknak - írta a műről anno Bíró Béla.

2020. február 22-én 210 éve született BARABÁS MIKLÓS festőművész

Hányatott gyerekkor jutott neki, nagy nélkülözések közepette élt; "év vége felé a száraz cipón kívül csak akkor ettem eleget, ha szereztem néhány garast egy-egy koszorú festésével, amiket tanulótársaim számára készítettem" - emlékezett vissza később gyerekkorára. Hamar kiderült azonban kivételes tehetsége, ezért már fiatalon portéfestőnek állt, az erdélyi festő Bukarestbe költözött, és nemsokára a város igazi szenzációja lett.

Elhalmozták megrendelésekkel, főként a helyi előkelőségek festtették le magukat, de gyakorta keresték fel a fiatalok is, mert amint írta: "Azon időkben a fényképészet még nem létezvén, a miniatűr-festészetet foglalták le a szerelmesek, különösen a titkos szerelmesek ideáljaik ábrázolására". A leglehetetlenebb kívánságoknak is bravúrosan eleget tudott tenni, egy bizonyos Berényi grófnak még eljövendő szerelmét is lefestette. A tréfás gróf ugyanis olyan képet rendelt, amely három női alakot ábrázol; a megrendelő korábbi, jelenlegi és jövőbeni szerelmét. Az első kettőt nem volt nehéz lefesteni, de a harmadik komoly fejtörést okozott Barabásnak, ám ő megoldotta a problémát. Korábbi szerelmeit ismerve a gróf ízlése szerint - "sötétbarna haj, gömbölyű kar és telt nyak, csinos fül" - megfestette a következő kedvesét is - álarcban. A grófnak rendkívül tetszett az ötlet, a kép óriási sikert aratott, csodájára járt mindenki.

Ő lett az első - és sokáig az egyetlen - magyar festő, aki meg tudott élni művészetéből, igaz, a korabeli társadalom színe virágai - az élükön Széchenyi Istvánnal - küzdöttek azért, hogy munkával lássák el. Magyarországi tisztelői azért is rendeltek tőle sok képet, mert titkos tervet szőttek ellene, ami be is vált: sikerült rávenniük a magyarországi letelepedésre. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.