Ókút - 100 éve született SZABÓ MAGDA

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie.

Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. Két tündér gyermeke voltam mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás és valóság keveredett, s ami egyszerre volt meghitten ismerős és csupa rejtély, hétköznapi és kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes. Itt mindenki regényhősként járt-kelt, a boltjában kuksoló ékszerészt rejtélyes bánat gyötörte, a koldus elátkozott királyfi volt, a fák lombkoronája égig ért.

Az Ókút az életről szól: állatokról és képekről, hitről és művészetről, háborúról és hazáról, szerelemről és halálról. A megejtő bájjal és humorral átszőtt történetekből egy titokzatos és csodálatos múlt sokszínű, eleven képe áll össze, ami egyben kulcs is Szabó Magda életének és művészetének megértéséhez.

2017. október 5-én 100 éve született Debrecenben SZABÓ MAGDA írónő. Régimódi történet az övé, szinte olyan, mint egy mese, de a mai fiataloknak kicsit nehezen érthető. Mert miként magyarázható az el, hogy miért beszélt a nagypapa gyerekeivel otthon latinul, és hogyan volt képes mind a hét fiát egyetemre járatni. Vagy ki hiszi ma azt el, hogy édesapja esténként az ágya szélén ülve saját meséit mondta neki, esetleg felolvasott az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Édesanyja külön regényt érdemelne, s meg is kapta, úgyhogy bárki ismerheti, ha elolvassa a Régimódi történetet. Iskolaéveiről pedig az Abigél című regényből alkothatunk fogalmat, s akinek nem barátja a betű, az is ismerheti a belőle készült nagysikerű tévéfilmsorozatot. Mária Magdolna Alexia - mert ez a teljes neve - aztán természetesen egyetemre járt, és finnugor nyelvészetből doktorált, ami különösen jól passzolt az egyéniségéhez. Mert azt még nem mondtuk - bár talán mindenki tudja -, hogy tőzsgyökeres debreceni, és szülei nem csak jó magyarnak, de hűséges debreceninek nevelték, gyerekfejjel szent meggyőződése volt, hogy a Jóisten magyar, Jézus Krisztus pedig debreceni, legfeljebb, ha hortobágyi. De ezeket is megírta, csakúgy mint élete nagy szerelmének történetét Szobotka Tiborral. Legendásan nagy szerelem volt az övék, több mint három és fél évtizedet éltek együtt boldogságban, férje 1983-ban bekövetkezett halálakor - amint ő fogalmazott - egy kicsit saját magát is eltemette. 90 éves korában, 2007-ben hunyt el, mivel magas kort ért meg, élete utolsó évtizedeiben a magyar irodalom élő legendájaként tisztelték. De könyvei nagy példányszámban megjelenő, népszerű olvasmányok ma is. És akkor vegyük hozzá, hogy szerinte az édesanyja sokkal jobb író lett volna nála. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.