A hagyomány olyan szellemtörténeti dokumentumok, kozmozófiai és misztikus-mágikus törvények összessége, amelyek éppen annyira elévülhetetlenek, mint az univerzum konstrukciójának törvényei. Ezek a hagyományok tartalmazzák például az analógiák tanát, az ember kozmikus származásának dokumentumait, az anyag megváltásának és a szellem felszabadításának misztériumát. A hagyományok örökítik át nemzedékről nemzedékre – immár évtízezredek óta – az ember és Isten közötti érintkezés örök szimbólumkulcsait, fogalom-mantráit s a lélek belső labirintusának titkos térképét. Az egyiptomiak és káldeusok ősi legendái, a keleti vallások teremtés-eposzai, a Kabbala és az Ótestamentum, a görög mitológia s az ősrégi, titkos, tibeti szövegek mind e hagyományt őrzik az emberiség legnagyobb szellemi kincseiként, s a hagyomány adeptusai a beléjük rejtett isteni üzenetet csak jellempróbákon, erkölcsi és szellemi vizsgákon átégett tanítványaiknak szolgáltatják ki.