Moses I. Finley (1912-1986) Az ókori Görögország társadalmának egyik legjelesebb kutatója New Yorkban született; 1954-ben a maccarthyzmus elől Angliába költözött, s az antik gazdaság és történelem professzora volt Cambridge-ben. Korszakalkotó tanulmányokat írt az antik rabszolgaságról; az archaikus görög társadalomról és az ókori gazdaságról szóló összefoglaló munkái alapműveknek számítanak a szakirodalomban.

o o o

A nagy feltűnést és sok vitát kiváltó magyar nyelven is kiadott nevezetes könyv - s szerző saját meghatározása szerint -, az Iliász és Odüsszea alapos olvasatán alapuló társadalomrajz, amelynek felvázolásakor más társadalmak tanulmányozása segített értelmezni a költemények homályos pontjait".

A szerző, Polányi Károly tanítványa és az antikvitás kitűnő kutatója a homéroszi eposzokat kétségtelenül szinte segédeszközül használta a bronzkor, az archaikus görög társadalom vizsgálatához. Ehhez előbb tanulmányoznia kellett az orális költészet alkotói technkáját, könyvének első két fejezetében ennek összehasonlító vizsgálatára tesz kísérletet (Odüsszeusz és a görögök, Énekmondók és héroszok). További fejezeteiben - az eposzokra mint sajátos szociológiai forrásanyagra támaszkodva - megállapítja, hogy maga az elbeszélés nem a mükénéi hagyományokban, hanem a mükénéi civilizáció összeomlását követő úgynevezett Sötét Kor hagyományaiban gyökerezik, és a lehetőségek adta határokon belül rekonstruálja a kor társadalmi struktúráját, intézményeit, értékrendszerét.

Legújabb kutatásainak eredményeiről a könyvhöz fűzött két Függelék-ben számol be, ami viszont a könyvtáros számára különösen fontos: a könyv Bibliográfiai esszé című zárófejezetében értékelő-összekötő szöveggel gazdagított kalauzt ad a homéroszi eposzokról szóló könyvtárnyi irodalom legújabb - elsősorban angolszász - műveiben való eligazodáshoz. A műnek ezért is (meg persze önnön értékei miatt is) a tájékoztatási állományban van helye. https://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0590