Nyugtalan szív
Anthon Hofmiller hadnagyot, a Monarchia közös hadseregének ifjú ulánustisztjét egy isten háta mögötti magyar garnizonba helyezik. A szolgálat egyhangú, a kaszinóban az unalomig ismert arcok veszik körül, szívesen fogadja hát a vidék földbirtokosának, Kékesfalvynak vacsorameghívását. A pazar környezet, a nemes borok, a muzsika mámorossá teszik a fiatal tisztet, aki hajszál híján elmulasztja az udvariasság alapvető kötelességét: táncra kérni a házikisasszonyt. Ám a gáláns gesztus végzetes hibának bizonyul, tragikus következményei egész életére árnyékot vetnek.
Stefan Zweig – Freud lelkes híve – páratlan szuggesztivitással ábrázolja Hofmiller hadnagy „nyugtalan szívének” vergődését szánalom és közöny, nagylelkű szeretet és gyáva megbánás, önfeláldozás és önzés között, háttérként felvillantva egyet a világháború küszöbén álló Monarchia ezer arca közül.
Stefan Zweig
Nyugtalan szív
Kiadó: Fátum-Ars
Kiadás éve: 1994
Oldalszám: 368
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9638367164
jó állapotú antikvár könyv
Stefan Zweig
Nyugtalan szív
Kiadó: Árkádia
Kiadás éve: 1984
Oldalszám: 352
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9633070252
kiváló állapotú antikvár könyv
2022. február 23-án 80 éve hunyt el STEFAN ZWEIG osztrák író, költő
Világjáró ember volt, sokszor kedvtelésből utazgatott, voltak esetek azonban, amikor a politikai viszonyok elől kellett menekülnie. Bécsben született és Brazíliában hunyt el, s élete során bejárta szinte az egész világot. Közben persze meg-megpihent, és írogatott - a világirodalom nagy szerencséjére, mert az általa írt versek, novellák, esszék nélkül szegényebb lenne kultúrkincsünk.
Gyűlölte a háborút, ami persze teljesen érthető, de amiben ő különbözött az egyszerű emberektől, hogy tehetsége jogán és segítségével gyűlöletének remekül megírt irodalmi alkotásokban adott hangot. A háború ellen született a Jeremiás című drámája és a Sakknovella című műve, de nemcsak a társadalmi tragédiák foglalkoztatták, nagyon értett az emberi tragédiák lélektanához is, erről tanúskodik a Nyugtalan szív című, egyetlen igazi regénye. Prózáját nem véletlenül tartják a freudizmus egyik legjellemzőbb irodalmi megnyilvánulásának. Legnagyobb sikereit azonban regényes életrajzaival, arcképeivel aratta, monográfiáiban amellett, hogy felhasználta a tudomány eredményeit, megpróbált a bemutatott személyiség mélyére hatolni, s feltárni titkait. Ugyanezt elvégezte önmagával is, s ezért izgalmas a Búcsú a tegnaptól című, egyébként kultúrtörténeti jelentőségű önéletrajza.
De hiába emelte fel a szavát a háború, az erőszak, a gyűlölet, az embertelenség ellen, s hiába menekült előle a Föld túlsó felére, mégis a halálát okozta; 1942-ben, a németek háborús sikerei hallatán elkeseredésében öngyilkos lett. (Kalendárium Press)
