A második világháborúban résztvevő nemzetek számára a háborús erőfeszítés az egész társadalomra hatással volt. Számos területen hozott változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. Többek között ekkor változott meg alapjaiban a nőkről kialakult kép: a háziasszonyokból dolgozók lettek. A háborúban a távollévő férfiak helyett nők milliói dolgoztak a gyárakban, és vállaltak szolgálatot a hadseregekben, ugyanakkor eleget kellett tenniük tradicionális feladataiknak is: fenn kellett tartaniuk a háztartásukat és gondoskodniuk kellett gyermekeikről, miközben teljes munkaidőben dolgoztak. Mindemellett háborús időkben a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportját alkották, akiket a megélhetésért vívott magányos küzdelem mellett egyszerre fenyegetett a hadműveleti területeken átvonuló csapatok zabrálása, a kényszermunka réme, vagy éppen az ellenség legyőzését (is) szimbolizáló aktusok, a női test ellen elkövetett abúzusok számtalan fajtája: többek között a nők tömeges megerőszakolása, prostitúcióra kényszerítése, nácik általi sterilizálása.
A kötetben húsz lebilincselő és feszültséggel teli tanulmány olvasható, melyekben a nők második világháború alatti sorsának, szerepeinek fény- és árnyoldalai egyaránt megmutatkoznak. A számos egyéni történet és kisebb-nagyobb nőcsoportokat érintő témák (női kollaboráció, álorvosi kísérletek, bábák szerepe, egyesületi tevékenységek, embermentés, stb.) bemutatásával sajátos női túlélési stratégiák vagy éppen egyetemes emberi válaszok tárulnak fel az olvasó előtt a férfiak által uralt háborús világban.
