Nekünk nem kel föl a nap - 15 éve hunyt el ROBERT MERLE

A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai sajnos ma is aktuálisak.

2019. március 27-én 15 éve hunyt el ROBERT MERLE francia író. Algériában született, varázslatos gyermekkora volt, nem csoda, hogy romantikus felnőtt lett belőle. Világéletében vonzotta az irodalom, az írás, úgyhogy azért lett egyetemi tanár, mert az sok szabadidővel járt, s így kedvére alkothatott. Életreszóló élményeit azonban nem a fűszerillatú Afrikában, hanem a kevésbé kellemes német hadifogságban szerezte, ezért feledve romantikus hajlamait, első nagysikerű könyvét az auschwitzi láger parancsnokának életéről írta, a Mesterségem a halál tulajdonképpen ki is lóg kissé életművéből. Amelyben olyan világszerte népszerű, olvasmányos regények vannak, mint az Állati elmék, a Malevil, a Védett férfiak, a Madrapur, a Két nap az élet, valamint izgalmas történelmi regényfolyama, a Francia história. Nálunk is nagyon népszerűek művei - a Mesterségem a halál vagy tíz kiadást ért meg, 1997-es megjelenése alkalmából ő maga is járt Magyarországon, s így még azt is megbocsátották neki mifelénk, hogy könyvet írt a szerinte politikai zseni Fidel Castróról. A kortárs irodalom nagy mesélője a magánéletben is romantikus alkat volt. Egy Párizs környéki hatalmas birtokon álló kastélyban élt, s mivel a Szentlélek Lovagjává avatták, otthon tollas kalapban járt. Negyventagú személyzet leste kívánságait, természetesen elragadó, ifjú szobalányai is voltak, úgyhogy esze ágában sem volt megnősülni. Mint egy interjújában mondta: "úgy érzem elhamarkodott dolog volna részemről". (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.