Nagy Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt „Nagy” jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt.
Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból kiindulva politizált, nem hanyagolta el a belső feladatait, s külpolitikáját az atyja, Károly Róbert nyitotta úton folytatta tovább.
