„…Kapjuk el őt! Svonarolát! Ezer torok visszhangozta a kiáltást. A közeli istállóból szalmát halmoztak fel a kolostor ajtaja elé. A kert falához létrákat támasztottak. A tetőről a barátok cserepeket zúdítottak a támadókra. Amikor leszállt az éj Firenzére, megkezdődött a kolostor ostroma. Hajnali háromig tartott, és több mint száz áldozatot követelt. A támadók átmásztak a kolostor kerti falán, végig csörtettek az épületen és a cellákon. A szerzetesek feszületekkel és égő fáklyákkal harcoltak. Üvöltő emberek rohangáltak, hajuk és ruhájuk lángokban. Volt, akit épp Fra Angelico csodás freskói előtt mészároltak le. Az ellenállás fokozatosan gyengült. Sok szerzetesnek sikerült az ablakhoz erősített kötélen biztonságosan leereszkednie, mások titkos alagúton keresztül távoztak. Végül feltépték a kápolna ajtaját, és a támadók az oltárra vetették magukat, ahol Savonarola papi díszben imádkozott.” A szerző a világhírű művei közül a „Moulin Rouge” (Toulouse-Lautrec életrajza) jelent meg magyarul. Ez a könyv talán még nagyobb sikerre számíthat a magyar olvasóközönség körében. A világhírű festmény modelljének sorsát bogozva az író a XV. század néhány sorsformáló eseményéről, a Mediciekről, a Borgiákról, VIII. Károly francia királyról, a firenzei forradalomról és Savonaroláról olyan megkapó és életteli képet fest, a reneszánsz emberének tőlünk távol eső világát olyan közel hozza hozzánk, és olyan érzékletesség varázsolja számunkra, hogy az olvasó nem teszi le a könyvet a kezéből addig, amíg végére nem ér, anélkül, hogy akarnánk, egyszeriben otthonosak leszünk a múló időben már szertefoszlott csodálatos és kegyetlen világban.
