Az egyszeri ifjú csodálatos lótuszvirágot látott a tóban. Ezer színének, szépségének nem volt párja a világon. Le akarta szakítani s magával vinni – úgy érezte, már nem tudna nélküle élni. De mindhiába. A lótusz minden nyolcadik napon bontott virágot a víztükör fölött. S ő minden nyolcadik napon újra és újra nem tudta letépni, megszerezni. Már betegen kornyadozott a bánattól, amikor megjelent a jóságos Vikram király – és ezer lótuszt szerzett neki… Mintha ez a lótusz csodálatos indiai mesevilágot jelképezné titokzatosságával, szépségével, ezer színével.
A kötet meséi, amelyek között először jelenik meg magyar nyelven dél-indiai mesék. Schäferné Földvári Ilona válogatta és fordította. Könyvünk meséit eredeti indiai miniatűrök kísérik.
