Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltő - 205 éve született RICHARD WAGNER

Vámosi Nagy István 1919-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait az akkori Nemzeti Zenedében Hammerschlag Jánosnál és Ferencsik Jánosnál végezte, s közben a bölcsészkaron esztétikából, filozófiából és művészettörténetből doktorált. Disszertációja, Az opera születése a dráma szelleméből Dohnányi Ernő előszavával a Rózsavölgyi kiadásában jelent meg 1943-ban. Több mint három évtizeden át folytatott pedagógiai tevékenységet, s különböző napilapokban, folyóiratokban a tanulmányok és zenekritikák sorát írta. Tizenöt éven át tartott előadásokat a Szegedi József Attila Tudományegyetem Collegium Artium et Politechnicum elnevezésű kulturális sorozatában. Válogatott tanulmányait, zenekritikáit és előadásait 1982-ben Zenetörténeti párhuzamok című munkájában publikálta. Jelen könyvbe több mint két évezredet ölel fel, s meggyőzően csoportosított adatokkal és érvekkel bizonyítja, hogy Merlin, a kelta bárd és varázsló sugalmazta elsőként a Grál-legendát; Wagner pedig az utolsó zeneköltő, akinek Lohengrinjében, de különösen Parsifaljában a legenda feldolgozása a legmagasabb művészi szintre emelkedett.

A Grál-legenda keletkezését és évszázados útját megelevenítő fejezet széles irodalmi anyagot ölel fel és a szerző olvasmányosan ismerteti benne a négy kimagasló Grál-eposzt: Robert de Boron, Chrétien de Troyes, Wolfram von Eschenbach, Albrecht von Scharfenberg örök becsű műveit és a valóság erejével ecseteli a templomos rend elpusztítását és nagymestereinek tűzhalálát.

A Wagnerről írt fejezetben a szerző végigvezet a mester életén, alkotói világának gyökeréig hatol, ismerteti a bayreuthi ünnepi színház keletkezését és száz éves történetét; kitér Wagner emberi kapcsolataira, s mélyen megvilágítja a Nietzschével kibontakozott barátságot és szakítást. A könyv epilógusában pedig összefoglalja a magyarországi Wagner-kultusz története.

2018. május 22-én 205 éve született RICHARD WAGNER német zeneszerző. Gyerekkorától tanult zenélni, de nem nagyon haladt előre tanulmányaiban, ezért mérgében írt egy drámát, ám amikor családi körben előadta, a nővérei azt hitték, vígjáték, ezért kinevették. A csúfos kudarc után a kis Richard mégis inkább visszatért a zenetanuláshoz, de változatlanul igen gyengén muzsikált. Sikerben, elismerésben később sem volt sok része, operái manapság is próbára teszik még a komolyzenét szeretők nagy részét is, akkoriban pedig a legteljesebb értetlenséggel fogadták műveit. A Tannhäuser párizsi bemutatóján olyan botrányos verekedés tört ki a nézőtéren, hogy le kellett oltani a villanyokat, pedig maga a császár, III. Napóleon is a nézők között ült. De még a németek sem voltak elragadtatva honfitársuk zenedarabjaitól, "Wagner borzalmas hülyeséggel párosult szörnyű locsogása őt a modern énekes bohózat legkiválóbb képviselőjévé teszi" - írta például az egyik kritikus, míg egy másik egyenesen elhatárolódott tőle, miszerint "a német népnek semmi köze nincs ehhez a nyilvánvalóan gyalázatos zenedrámai majomkomédiához". Wagner persze remekműveket alkotott, kortársai éppen ezért nem értették meg új zenei törekvéseit, amint szellemesen fogalmazott valaki: "a fény vakította el őket, amely túl közelről tűzött a szemükbe". Műveiben szerves egészet alkot az irodalmilag és dramaturgilag igényes szöveg, a képzőművészeti alkotás színvonalára emelt díszlet a motívikus szerkesztésű zenével, amelyben a zenekar és az énekesek egyenrangú szerepet játszanak. Miután ilyen körültekintően építette fel operáit, azok szövegkönyvét is maga írta, sőt, ő tervezte a díszleteket és a kosztümöket is, ráadásul a bayreuthi előadásokat maga rendezte és vezényelte. Operái a legjobb indulattal sem nevezhetők könnyen fogyasztható, léhán szórakoztató daraboknak, ezért zenéje a legszélsőségesebb megítélés alá esik azóta is; vagy rajong értük valaki, vagy ki nem állhatja. Ennek ellenére A bolygó hollandi, a Lohengrin, A Rajna kincse, A walkür, a Trisztán és Izolda, a Tannhäuser, A nürnbergi mesterdalnokok, A Nibelung gyűrűje és a Parsifal az operairodalom gyöngyszemei. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.