A 18. század legfényesebb női karrierjének történetét tartja kezében az olvasó. Bár a század a felvilágosodás százada, és a szellemi arisztokrácia nagyjai polgári származásúak, a viselkedés, a stílus, a társasági élet szabályait a kényeskedő udvari arisztokrácia szabja meg, élén királyával, az ország első nemesével. Jeanne-Antoinette Poissonnak nem sok esélye volt arra, hogy bekerüljön Versailles zárt világába. Hogyan lesz mégis a szép, művelt párizsi polgárlány XV. Lajos kedvese, majd Madame Pompadour és hercegnő, az ország első asszonya – erről szól a könyv. De nemcsak erről, hanem e diadalmas életút színtereiről is, az Európának mintát adó királyi udvarról, az ottani szokásokról, ceremóniákról és intrikákról. Közben betekinthetünk az európai politikába, mert Pompadour politizált is. Olvashatunk végül a „másik Franciaországról”: a szalonokról, páholyokról és a felvilágosodás nagyjairól. Hiszen Madame Pompadour nemcsak abból a világból jött, hanem hatalma csúcsán is gondosan ápolta kapcsolatait a szellemi élet jeles képviselőivel. A kortárs II. Frigyes által leírt szoknyás intrikus vagy a kacér operetthősnő helyett egy művelt, irodalom- és művészetértő nagyasszony képe bontakozik ki előttünk a könyv elolvasása után.