…nemcsak Liszt Ferenc életregénye, hanem a mozgalmas, szenvedélyes, romantikus XIX. századé is: Beethoven gigászi alakjától Hugo és Balzac, Chopin és Musset, Paganini és Berlioz, Lamartine és Vörösmarty, Verdi és Erkel, Wagner és Glinka sorsán át Csajkovszkiig. Liszt kiemelkedő remekműveivel együtt megjelennek a regényben a romantikus század sorsdöntő forradalmai is: 1830… 1848…1870…
Liszt a regény lapjain Faustként jelenik meg előttünk, aki az élet legmélyebb titkait kutatja: ugyanakkor hódító is, aki előtt nemcsak az asszonyszívek nyílnak meg, hanem a barátok, tanítványok, követők, hódolók szelleme is; a béke, a humánum, a népeket összekötő együttérzés hirdetője, s végül maga az ember, akit hív Párizs, Róma, Weimar sőt a tengerentúl, de ő végül is haza vágyik Magyarországra, ahol elmondhatja: itthon vagyok. A regény nem fejeződik be Liszt halálával. Látjuk még, ahogy magvetése kisarjad és bőséges termést hoz a XX. század új magyar zenekultúrájában, mely diadalmasan hirdeti Liszt igazát: csak az lehet igazán magyar, aki egyben mélységesen európai is.
