Ezer esztendeje annak, hogy egy Veszprém környéki ütközetben Magyarország keresztény fele döntő győzelmet aratott a pogánysághoz húzó rész felett. A polgárháborúban az ország jövője volt a tét. A felkelés vezetője, Koppány holtan maradt a csatatéren, s a kegyetlen megtorlást személyes sorsával egyszersmind jelképessé is növelte. Koppány nevét, tragédiáját középkori források, történelmi munkák sora tette ismertté, és irodalmi, zenei feldolgozások leltek hálás művészi témára benne. Voltaképpen sosem felejtődött el a "büszke pusztai úr", az ellenálló "pogány vezér" alakja. Vajon miért vált ilyen népszerűvé, s vajon mennyiben hiteles az a kép, melyet róla alkothatunk? Nemzeti hős volt vagy anakronisztikus történeti személy? Pogány vagy keresztény? Mik lehettek valódi szándékai a felkelés kirobbantásakor?

A válaszokkal az utókor alighanem már végérvényesen adós marad. Amit a történeti kutatás, a régészet, a forráselemzés megtehet: feltárhatja és dokumentálhatja az eseményeket, az így szerzett ismeretanyagból vonva le legvalószínűbbnek tűnő következtetéseit. Ehhez nyújt fogódzót a történeti folklór, a néphagyomány szétszórt töredékeinek összegyűjtése és vizsgálata is. Mindennek számbavételére, irodalmi összegzésére vállalkozik Magyar Zoltán színes feldolgozású és tudományos igényű műve.