A Kígyó és kereszt a spirituális irodalom alapműve. Müller Péter 1956-ban átesett egy halálélményen, s megtapasztalta a „túlvilág” valóságát, amellyel azóta is szüntelen kapcsolatban maradt. Könyve a Lélek világáról szól. Istenről, sorsról, a tudattalanról, a szellemvilágról és arról a csodálatos – ma már több mint negyed évszázados – kapcsolatról, amely a szerző és szellemi Mestere között létrejött. Személyes vallomás s egyben a mesteri tanítások foglalata ez a mű, amely bemutatja a reinkarnáció működésének természetrajzát, feltárva két felejthetetlen színészkollégájának, Domján Editnek és Latinovits Zoltánnak a történetét. Nem csupán személyes emlékeit, hanem „szellemi beszélgetéseiket” is leírja, melyeket e nagy művészekkel folytatott haláluk után. Ezekből a sorstörténetekből kiderül, hogy lelki problémáink gyökereit hiába keressük jelen életünkben, az okok legtöbbször visszanyúlnak előző életeinkbe. Lelkünk nemcsak végtelenül gazdag, de mély is, mint az óceán. Megismerni a reinkarnáció nélkül éppúgy nem lehet, mint ahogy testünk valóságát sem ismerhetjük meg a genetika nélkül. A több évszázadra visszanyúló emlékek teljesen új és érthető megvilágításba helyezik e két művész tragikus sorsát.

o o o

„Meggyőződésem, hogy bennünket mélységes rokonság köt össze!” Ezzel a mondattal szólítja meg Müller Péter az olvasóit. Egy olyan baráti beszélgetés folytatása ez a mű, amelyet a Kígyó és kereszt című könyvében kezdett el. Sok száz levélben s az olvasóival történt egyéni és közös találkozásokon rengeteg kérdés merült fel – ezekre válaszol ez a kötet. A Lomb és gyökérben kibomlanak azok a gondolatok, amelyeket eddig csak érintett, vagy rejtve maradtak. Beszél az isten élményről, az újjászületésről, a világ végéről, a Vízöntő korlélektanáról, az új Jézusról és az új emberről, aki most van bennünk születőben. Elmeséli szellemi Mesterével történt találkozását, s azt az „isteni pszichoterápiát”, amellyel Mestere vezeti és tanítja. Szól a magasabb világ hierarchiájáról, a Mesterek Mesteréről, s végül egy megrendítően szép fejezetben, amely Isten és ember kapcsolatáról szól, elmondja a Miatyánk spirituális értelmét. Ez a könyv önvallomás. A szerző kíméletlen őszinteséggel tárja föl reinkarnációs múltjából hozott „vétkeit”, önbecsapásait s azt a küzdelmét, melyben Mestere és a szellemvilág segít megoldani lelkének és sorsának gondjait. A Lomb és gyökér egy író vallomása, szavait a tapasztalat és az átéltség hitelesítik.