Gyakran hallani, hogy a régi kínai szövegek tulajdonképpen lefordíthatatlanok; Karátson Gábor azonban a magyar ji kinget hozta létre, a magyar nyelv saját benső léte felől alkotva újra a kínai szöveget. Törekvésében a kínai írás és nyelv képzőművészeti formarendje vezette, a kínai írásjegyekben (és még inkább archaikus előzményeikben) élő, hihetetlenül gazdag képvilág. A latin ábécé ezzel valóban nem versenyezhet; a kínai mondatszerkezet pedig nemcsak a magyarhoz, hanem a latinhoz képest is roppant tömör. A magyar szavak, a magyar mondatképzés festői és rajzi gazdagsága viszont sokszorosan fölülmúlja a kínai nyelvét; a fordítás a kínai gondolatokra s a magyar mondatokra egyaránt felszabadítólag hat.

Az új ji kingnek azonban nemcsak magyarnak, hanem korunkhoz szólónak is kellett lennie. Mert a ji king mint divinációs könyv (úgymond jóskönyv) korunkhoz, az elbizakodottság korához szóló üzenetet tartalmaz (mintha ma válna csak igazán érthetővé); nemcsak híven látja veszélyeztetett helyzetünket, hanem tanácsokat ad arra nézve is, hogyan keveredhetnénk ki belőle. Az egyes hexagramokhoz írott kommentárok történelmi és írásjegy-elemzéseikkel, filológusok és ji king- szakemberek írásai alapján, segítséget nyújt az olvasónak abban is, hogy saját kérdéseivel fordulhasson a Könyvhöz.

Kövessen bennünket a Facebook-on is = Mesés Kelet - Ázsia és könyvek

És csatlakozzon FB-csoportunkhoz = Ázsia, a rejtelmes kontinens

Kövessen bennünket a Facebookon is, az Ezotéria és könyvek oldalon!