Isten katonái - 820 éve hunyt el OROSZLÁNSZÍVŰ RICHÁRD

James Reston könyve a tizenkettedik század keresztény és muzulmán világának összecsapását jeleníti meg. A legendás Oroszlánszívű Richárd és az iszlám eszményi vezérének tartott Szaladin kettős életrajzát olvashatjuk a harmadik keresztes háború és az azzal szemben vívott dzsihád történetén keresztül. Az Isten katonái a két központi alak életét felelevenítve a korszak legszenvedélyesebb indulatait ütközteti. A lovagiasság romantikus eszményét megtestesítő Oroszlánszívű Richárd személyisége a maga teljességében jelenik meg, nem kendőzve el ellentmondásosságát sem. Reston megvizsgálja a vérengző keresztes háborúban betöltött szerepének sötétebbik oldalát, de nyíltan tárgyalja Richárd homoszexualitását is. Másrészt Szaladin lenyűgöző portréja teszi életszerűvé a bölcs, kulturált szultán képét, aki Szíria és Egyiptom egyesítésével megvalósította az arabok régóta dédelgetett álmát, aki Jeruzsálem elfoglalásával nemcsak a harmadik keresztes hadjárat életre hívója volt, hanem dzsihádjával az arab világ epikus hősévé is vált.

A könyv méltán tarthat számot a kor szerelmeseinek, a történelmi és kalandregények kedvelőinek egyaránt. Miközben magával ragadja az olvasót az adott történelmi korba, a két kimagasló vezéregyéniség nem mindig nemes célokért folyó küzdelmét mutatja be szinte már provokatív jelleggel. Kelet és Nyugat harca ismét fellángolt – gondoljunk akár a legutóbbi idők eseményeire – pedig mindennél aktuálisabbá teszi a művet, rávilágítva annak gyökerére.

2019. április 6-án 820 éve hunyt el OROSZLÁNSZÍVŰ RICHÁRD angol király. Alakját a lovagregények alaposan kiszínezték, ezért úgy vonult be a történelembe, mint a keresztény hit védelmében harcolt lánglelkű lovag. Ez azonban csak félig igaz. Személyében a lovagi eszményeket tökéletesen megtestesítette, magas volt, erős, jóképű, kiváló lovas és ügyes vívó, s amilyen bősz a csatában, olyan gyengéd a nőkhöz, még szerelmes verseket is faragott. S ez a kiváló férfiú ahelyett, hogy békésen uralkodva élvezte volna az életet, elindult a Szentföldre, hogy keresztes háború vezéreként szerezze vissza azt a hitetlenektől. Ráadásul fényes sikereket aratott, bevette a régóta hiába ostromlott Akkót, majd megverte a legyőzhetetlennek hitt Szaladin szultánt. Az évekig tartó hadjáratban személyes bátorságával is kitűnt, amelyet aztán a lelkes történetírók jócskán eltúloztak; azt írták például, hogy egy tengeri csatában a hátát az árbócnak vetve puszta karddal vágott le ezerhatszáz szaracént. Azt persze nem nagyon emlegették, hogy az oroszlánszívű uralkodó a kereszténység védelménél is jobban szerette a pénzt, már Angliából is óriási vagyonnal indult el, "ezernyi uralkodói fogással annyi pénzt gyűjtve össze, mintha sosem akarna visszatérni". De mégis hazatért, s legendájának kialakulásához az is hozzájárult, hogy végül egy ostrom közben esett el. Az angolok ma is legdicsőbb lovagkirályukként őrzik emlékét, pedig félig francia volt - Aquitaniai Eleonóra fia -, szinte nem is élt alattvalói között, sőt, még angolul sem tudott. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.