- Újdonságok
- Akciós termékek
- Évfordulók és könyvek
- Életrajzok-memoárok
- Gyerekkönyvek
- Óvodapedagógusoknak
- Kutyás könyvek - Könyvek kutyásoknak
- Papírboltoknak, játékboltoknak
- Bababoltoknak
- Kreatív hobbi boltoknak
- Barkácsboltoknak
- Vadász- és horgászboltoknak
- Kisállatkereskedéseknek
- Szépség- és fodrászszalonoknak
- Utazási irodáknak
- Afrikai témájú könyvek
- Arab témájú könyvek
- Mesés Kelet - ázsiai könyvek
- Balkán fanatikusok - könyvek a Balkánról
- Mediterráneum és könyvek
- Latin-amerikai könyvek
- Skandináv és balti irodalom
- Orosz témájú könyvek
- Cseh és szlovák témájú könyvek
- Szlovák és cseh nyelvű könyvek
- Ókori témájú könyvek
- Ezotéria, lelki egészség
- Szakácskönyvek
- Retró - könyvek a közelmúltról
- Antikvárium
- Különleges könyvajánlataink
- Nem talál egy könyvet? Segítünk!
Isten katonái - 820 éve hunyt el OROSZLÁNSZÍVŰ RICHÁRD
James Reston könyve a tizenkettedik század keresztény és muzulmán világának összecsapását jeleníti meg. A legendás Oroszlánszívű Richárd és az iszlám eszményi vezérének tartott Szaladin kettős életrajzát olvashatjuk a harmadik keresztes háború és az azzal szemben vívott dzsihád történetén keresztül. Az Isten katonái a két központi alak életét felelevenítve a korszak legszenvedélyesebb indulatait ütközteti. A lovagiasság romantikus eszményét megtestesítő Oroszlánszívű Richárd személyisége a maga teljességében jelenik meg, nem kendőzve el ellentmondásosságát sem. Reston megvizsgálja a vérengző keresztes háborúban betöltött szerepének sötétebbik oldalát, de nyíltan tárgyalja Richárd homoszexualitását is. Másrészt Szaladin lenyűgöző portréja teszi életszerűvé a bölcs, kulturált szultán képét, aki Szíria és Egyiptom egyesítésével megvalósította az arabok régóta dédelgetett álmát, aki Jeruzsálem elfoglalásával nemcsak a harmadik keresztes hadjárat életre hívója volt, hanem dzsihádjával az arab világ epikus hősévé is vált.
A könyv méltán tarthat számot a kor szerelmeseinek, a történelmi és kalandregények kedvelőinek egyaránt. Miközben magával ragadja az olvasót az adott történelmi korba, a két kimagasló vezéregyéniség nem mindig nemes célokért folyó küzdelmét mutatja be szinte már provokatív jelleggel. Kelet és Nyugat harca ismét fellángolt – gondoljunk akár a legutóbbi idők eseményeire – pedig mindennél aktuálisabbá teszi a művet, rávilágítva annak gyökerére.
2019. április 6-án 820 éve hunyt el OROSZLÁNSZÍVŰ RICHÁRD angol király. Alakját a lovagregények alaposan kiszínezték, ezért úgy vonult be a történelembe, mint a keresztény hit védelmében harcolt lánglelkű lovag. Ez azonban csak félig igaz. Személyében a lovagi eszményeket tökéletesen megtestesítette, magas volt, erős, jóképű, kiváló lovas és ügyes vívó, s amilyen bősz a csatában, olyan gyengéd a nőkhöz, még szerelmes verseket is faragott. S ez a kiváló férfiú ahelyett, hogy békésen uralkodva élvezte volna az életet, elindult a Szentföldre, hogy keresztes háború vezéreként szerezze vissza azt a hitetlenektől. Ráadásul fényes sikereket aratott, bevette a régóta hiába ostromlott Akkót, majd megverte a legyőzhetetlennek hitt Szaladin szultánt. Az évekig tartó hadjáratban személyes bátorságával is kitűnt, amelyet aztán a lelkes történetírók jócskán eltúloztak; azt írták például, hogy egy tengeri csatában a hátát az árbócnak vetve puszta karddal vágott le ezerhatszáz szaracént. Azt persze nem nagyon emlegették, hogy az oroszlánszívű uralkodó a kereszténység védelménél is jobban szerette a pénzt, már Angliából is óriási vagyonnal indult el, "ezernyi uralkodói fogással annyi pénzt gyűjtve össze, mintha sosem akarna visszatérni". De mégis hazatért, s legendájának kialakulásához az is hozzájárult, hogy végül egy ostrom közben esett el. Az angolok ma is legdicsőbb lovagkirályukként őrzik emlékét, pedig félig francia volt - Aquitaniai Eleonóra fia -, szinte nem is élt alattvalói között, sőt, még angolul sem tudott. (Kalendárium Press)
Kövessen bennünket a Facebookon is!
Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.