Indiai regék és mondák - 55 éve hunyt el BAKTAY ERVIN

Az ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát – elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

2018. május 7-én 55 éve hunyt el BAKTAY ERVIN író, orientalista és művészettörténész. Művészi tehetséggel megáldott ember volt, aminek később aztán nagy hasznát vette Indiában, ugyanis a maharadzsák udvarában portréfestést vállalt, s az így keresett pénzből finanszírozta utazásait. Imádta Indiát, s nemcsak tisztelte az indiaiakat, de azon kevesek egyike volt, aki európaiként meg is értette lelkivilágukat. Egyébként rokoni látogatásra utazott Indiába, nővére ugyanis egy szikh herceg felesége lett. (Ebből a házasságból született Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet úttörője, akit Baktay tanított festeni Magyarországon.) Baktay bebarangolta az egész szubkontinenst, számos kalandban volt része. Amikor például Kőrösi Csoma egykori cellájának azonosítására indult, a maláriás láz kishíján leverte a lábáról, és megsérült a csigolyája is, mégis elvergődött céljáig. S végül ő véste az immáron legendás kolostori szoba ajtófélfájára a talán ma is olvasható feliratot: Csoma's room. Élményeit A világ tetején című könyvében írta meg, tudományos munkái közül pedig az India művészete a legértékesebb. A legizgalmasabb viszont a Kámaszutra, amelyet magyarra fordított, nem kis megdöbbenést keltve akkortájt. Itthon a Hopp Ferenc által alapított Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát gondozta, s tanított; művészettörténetet adott elő a budapesti egyetemen. Szerelméről, Indiáról több mint húsz kötetet írt, s munkásságát külföldön is becsülték. 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett buddhista kongresszusra Delhibe. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.

És csatlakozzon Évfordulók és könyvek elnevezésű Google+ közösségünkhöz, ahol várjuk véleményét és saját megosztásait!