A török társadalom afféle élő lelkiismereteként alkotó Livaneli a „legfájdalmasabb” regényének nevezett művében mindössze négy órányi cselekménybe sűrítve Isztambul városának több évezredet átfogó történetét villantja fel az olvasó előtt: a 16. századi népszerű sehrengiz nevű oszmán irodalmi műfaj elfeledett hagyományát felelevenítve a modern, Janus-arcú megapoliszt és lakóit fanyar humorral és iróniával átszőtt megrendítő és izgalmas történeteken keresztül mutatja be. A Törökország társadalmi és politikai pamfletjeként megírt regényben a futótűzként elharapózó nőgyilkosságoktól kezdve a gyökértelenné vált újgazdag török elit ijesztően sivár világlátásán át a radikális iszlámig bezárólag számos érzékeny témát érint. A mű keretét a történelmi Sultanahmet negyedben a közelmúltban feltárt bizánci palota romjaira épült hétcsillagos Hotel Konstantinápoly 2014 decemberének végén tartott megnyitó fogadása szolgáltatja; az író a török társadalom minden rétegét reprezentáló vendégsereg bemutatásán keresztül, helyenként vitriolos hangon beszéli el a mai Törökország összes égető gondját. Látszólag minden változik, csak a város örök, a hotel alatt elterülő nekropolisz lakói szerint azonban öröktől fogva ugyanazok a dinamikák mozgatják a városok városát, Isztambult és lakóit. Livaneli gondolatébresztő vitairatát fellapozva napjaink Törökországának hiteles krónikáját tartja kézben az olvasó.

Zülfü Livaneli (1946) az egyik legfontosabb kortárs török szerző, aki számos művészeti ágban alkot: ismert regényíró, zeneszerző, énekes, filmrendező. Műveit számos hazai és külföldi díjjal jutalmazták. Kivételes pályafutása elismeréseként 1996-ban az UNESCO jószolgálati nagykövetévé nevezték ki, mely tisztségről 2016-ban lemondott. A Hotel Konstantinápoly című regénye az egyik legnagyobb példányszámban eladott műve lett hazájában. Regényeit közel negyven nyelvre lefordították.